Ukrajnát elárasztották az illegális bevándorlók

Június 20. – a menekültek világnapja

Az ENSZ kezdeményezésére 2001 óta június 20. a menekültek világnapja, amel­lyel az érintettek sokszor nehéz helyzetére hívják fel a figyelmet világszerte.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 1951-ben történt megalapítása óta foglalkozik a háború, etnikai, vallási feszültségek vagy gazdasági okok miatt szülőföldjük elhagyására kénysze­rített személyek és népcsoportok ügyével. Jelenleg a szervezet több mint 5000 munkatársa a világ 123 országában mintegy 22 millió emberről igyekszik gondoskodni.

A világ már rég megismerte az illegális menekülteket, s a velük járó gondokat, Ukrajna viszont valójában csak most szembesül ezekkel a problémákkal, sokszor kényszerűségből, hiszen például a megyénkben feltartóztatott kínai, vietnami vagy iraki illegális bevándorlókat valójában egyáltalán nem Kárpátalja vagy Ukrajna érdekli, végcéljuk a gaz­dag Nyugat.

A modern kori vándorok számára Ukrajna a Nyugat-Európába vezető hosszú út részévé, fontos állomásává vált. Ukrajna legfőbb migrációs problémája abban rejlik, hogy tranzitország – fejtette ki nemrégiben a Kor­resz­pondent mértékadó ukrán hetilapnak Mikola Jeruh, a Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság (NMÁB) menekültügyi és migrációs kérdésekkel foglalkozó főosztályának vezetője. Véleménye szerint a migránsok több mint kilencven százaléka, kivéve a terroristákat és a bűnözőket, gazdasági okokból hagyja el hazáját, s míg Nyugaton jobbak a feltételek, mint Ukrajnában, arra fognak törekedni, hogy eljussanak a célállomásig.

Hozzáve­tőle­ges számítások szerint a Nyugat-Európába áram­ló illegális menekülthullámból mintegy 30 ezer illegális be­ván­dorló ma­rad bizonyos ideig Ukrajnában. Ez a szám azonban hamarosan növekedésnek indulhat, annak következtében, hogy Uk­rajna az Európai Unió (EU) tagországaival lesz közvetlenül határos.

A bevándorlási probléma közvetlenül érinti a négy országgal is határos megyénket. Mint Eduard Sztebljuk, a megyei határőrizeti parancsnokság szóvivője a Kárpátaljának elmondta, a pósaházai menekülttábor­ban jelenleg mint­egy 500, többségében kínai szár­ma­zású illegális bevándorló tartózkodik. A hely­zet pattanásig feszült, bármikor újabb lázadás törhet ki, hiszen a tá­bor lassan zsú­folásig megtelik. Tovább súlyosbítják a helyzetet az atípusos tüdőgyulladás veszélye miatt bevezetett megelőző intézkedések.

Az Állami Határőrizeti Bizottság (ÁHB) adatai szerint 2000-ben több mint 5,5 ezer illegális menekültet tartóztattak fel a határőrök, illetve a rendőrök, egy évvel később pedig már több mint 7 ezret. S bár 2002-ben a helyzet valamelyest javult – tavaly „csupán” 5,4 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel –, aligha várható további csökkenés, sőt, az illegális bevándorlók hatalmas rohamát várják a határőrök Közép- és Délkelet-Ázsiából.

Az idei év első négy hónapja során 1,4 ezer személyt tartóz­tattak fel az országhatár tiltott átlépésének kísérlete miatt Ukraj­na-szerte. Ezen belül nőtt az Ázsiából származó illegális bevándorlók száma: több mint 600 kínai, kb. 300 indiai és 100-100 afganisztáni és pa­kisz­táni illetőségű személyt szűrtek ki.

A számok tükrében stabilizálódni látszik a helyzet Kárpátalján is. Eduard Sztebljuk tájékoztatása szerint a korábbiakhoz képest, amikor naponta akár 20-30 vagy ennél is több illegális bevándorlót tartóztattak fel, az utóbbi egy-két hétben a megyében valamelyest csökkent a menekültáradat, ám véleménye szerint csupán vihar előtti csendről van szó, s bármikor megindulhat a következő hullám.

Baráth József