Kisgejőc, a kárpátaljai dinnye „hazája”

Dinnyeszezon

Tombol a nyár. Uborkaszezon van a politikában, közéletben. A piacokon, boltokban azonban ez az időszak a dinnyéről szól. A polcok roskadoznak a szebbnél szebb görög- és sárgadinnyéktől; van, aki az előbbi fajtáért van oda, mások az utóbbiért rajonganak.

– Hogyan született az ötlet, hogy pont dinnyét termesszen? – kérdezem Bogáthy Gyula kisgejőci dinnyetermesztőtől.

– Gejőcön a dinnyetermesztésnek hagyományai vannak. Már 100-150 évvel ezelőtt is foglalkoztak ezzel. Persze régente még kisebb területen, 20-30 árba vetettek dinnyét. Aztán a kolhoz megalakulása után az állam is szorgalmazta a dolgot. Magam 5 évvel ezelőtt gondoltam először arra, hogy meg kellene próbálkozni a dinnyével. Belevágtam, s ma már 5 hektáron terem. Az idei elég jó év volt, a melegebb időjárást jobban kedveli a növény, habár a növekedés időszakában jót tesz neki heti 1-2 esős nap.

– Azt tartják, ilyenkor, július-augusztusban van igazi szezonja a dinnyének. Valóban így van?

– Igen. Általában a Lőrinc-nap, azaz szeptember 5. hoz jelentős változást a dinnye minőségében.

– Sokszor látunk az importált dinnyék között 15-20 kg-os példányokat, míg az itthoni termésre általában a szolidabb méretek jellemzők. Mi ennek az oka?

– A klímán, a talajon túl mindenekelőtt a műtrágya. Rengeteget szórnak rá, amitől hatalmasra növekszik a termés. Ezeknek a dinnyéknek a nitráttartalma nagyon magas, sokszor magasabb a megengedettnél. Az általam termesztett dinnye azonban kifejezetten bionövény, hiszen egyáltalán nem használok műtrágyát. Emiatt ugyan nem nő meg olyan óriásira, azonban sokkal egészségesebb, finomabb.

– Igényes növény a dinnye?

– Nem túlságosan. Mint már mondtam, szereti a meleget, néha-néha megköveteli a jótékony esőt is. Trágyázni kell és többször kapálni. Az ültetvényünket idén hétszer kapáltuk.

– Mi jelenti a legnagyobb veszélyt a termésre?

– Tavasszal a madarak, amelyek kicsipegetik a földből a magokat. Ilyenkor pedig a varjak és a darazsak, amelyek a termés héja alá férkőzve tesznek kárt a dinnyében. A legnagyobb kárt azonban a tolvajok okozzák, ők minden évben jelentős „tételt” fuvaroznak el.

– Létezik biztos tipp arra vonatkozóan, hogy vásárláskor valóban friss, érett dinnyét vegyünk?

– Holtbiztos módszer nincs. Meg lehet kopogtatni, és ha kongó, tompa hangot ad, akkor feltehetően érett a gyümölcs. A csíkozatát is megvizsgálhatjuk. Ebben az esetben az a jó, ha a sötét és világos részek között minél nagyobb a kontraszt. De ettől függetlenül előfordulhat, hogy nem olyan finom dinnyét veszünk, amilyet szerettünk volna.

Biztosat tehát még a szakértő sem tud. Marad a régi, jól bevált módszer: a kóstolás.

Roják Tamás