A megyei bíróság a ma­gyar iskola javára döntött

A huszti „iskolaátszervező” vb-határozat törvénytelen

2003. szeptember 5., 02:00 , 138. szám

Mint arról előző számunkban beszámoltunk, hossza­dal­mas jogi huzavona után augusztus 27-én a megyei fellebbviteli bíróság pozitív döntést hozott Huszt egyetlen magyar tannyelvű iskolájának ügyében.

Emlékezetes, hogy a huszti városi tanács korábban egyhangúlag megszavazta a tanintézmény középiskolává akkreditálását, annak jelenlegi épületében való megtartását. A tanácsi határozat végrehajtása azonban Mi­hajlo Dzsanda pol­gár­mester ellenállásába ütközött, aki immár egy éve folytat háborút a mintegy száz tanulót oktató magyar iskola ellen. A tanintézményt előbb a költségvetési hiányra, majd a nem megfelelő körülményekre hivatkozva akarta „átszervezni”, azaz felszámolni, megszüntetve annak önállóságát, kisajátítva épületét.

A megyei fellebbviteli bíróság múlt szerdai tárgyalásán Jurij Dra­hu­la, a huszti járási ügyész segédje kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa tör­vény­telennek a huszti já­rási bíróság májusi döntését, mellyel az tör­vé­nyesnek mondta ki a huszti városi tanács végrehajtó bizottságának a magyar iskola átszer­vezéséről és annak az 5. számú ukrán tannyelvű középiskolával való összevonásáról hozott határozatát.

Olvasóink emlékezhetnek még, hogy a huszti járási bíróság február 21-i tárgyalásán bejelentették: Huszt város végrehajtó bizottsága önként visszavonja 2002 novemberében kelt, a ma­gyar iskola átszervezéséről hozott határozatát. A visszavont hatá­ro­zat helyébe azonban újabb szü­letett (gyakorlatilag változatlan tartalommal). Májusban a huszti járási bíróság ezt a vb-határozatot már törvényesnek ítélte. A járási ügyészség ezt követően folyamodott a megyei fellebbviteli bírósághoz.

A múlt szerdai másodfokú tárgyaláson az ügyész rámutatott: a szóban forgó tanintézmény az egyetlen magyar tannyelvű iskola a településen, ahol a magyar anyanyelvű gyerekek állami iskolai oktatásban részesülhetnek, felszámolása ezért törvénybe ütközik; az iskola tetőszerkezeté­nek átépítése, az épület kom­for­ti­zálása magyarországi állami in­téz­mé­nyek, kárpátaljai magyar egy­házi és társadalmi szervezetek, valamint az iskola szülői taná­csá­nak költségén történt, így az abban működő magyar tanintézményt nem lehet kilakoltatni.

A fellebbviteli bíróság kimondta: az iskola összevonásáról és átköltöztetéséről hozott február 18-i végrehajtó bizottsági döntés nem meg­alapozott, mivel azok a hatósági jegyzőkönyvek, melyek rögzítik, hogy az iskola épülete állítólag nem felel meg a „köztisztasági követelményeknek” és az „oktatásra vonatkozó állami normáknak”, a vb-határozat meghozatala után keltezettek, így ezek alapján nem lehetett következtetéseket levonni és határozatot hoz­ni. A megyei bíróság ennek fényében nem­csak az ügyben ho­zott járási bírósági dön­tést, de ma­­gát a vb-határozatot is meg­sem­mi­sítette.

Puka Éva, az iskola korábbi igaz­gatója, akinek szerződését a város vezetése idén nyáron nem hosszabbította meg, szintén ott volt a tárgyaláson.

– Nehéz volt szó nélkül végighallgatni Dzsan­da polgármester érveit, melyek nagy része nem felelt meg a valóságnak – mondta Puka Éva. – Azt állította például, hogy a huszti köztisztasági hivatal vezetője személyesen vizsgálta meg az iskolában uralkodó körülményeket, majd elmarasztalóan véleményezte azo­kat. A valóság ezzel szemben az, hogy a vizsgálatot a nevezett hatóság oktatási intézményekért felelős munkatársa végezte, aki a lényeget tekintve pozitívan értékelte az iskolában tapasztaltakat. Az erről készült jegyzőkönyvet magam is olvastam. A bíróság előtt ismertetett végzés viszont abszolút ellentmond ennek. Hasonló a hely­zet a városi tanfelügyelőség által elrendelt, az oktatás tárgyi körülményeit és színvonalát vizsgáló szakmai ellenőrzőbizottság által szignált jegyzőkönyvvel is.

A fejlemények kapcsán Borisz Kacsurt, a megyei közigazgatási hivatal tudományos és oktatási főosztályának vezetőjét arról kérdeztük, hogy mit kíván tenni a hivatal a huszti magyar iskola nyugodt működése érdekében.

– Az oktatási főosztály a kezdetektől támogatja az önálló magyar iskola létét Huszton. Ukrajna hatályos törvényei szerint nem lehet a nem­zeti kisebbségek már kivívott jogait csorbítani. Más kérdés, hogy az épület jelen adottságai nem teszik lehetővé a középiskolai osztályok működtetését. Az oktatási főosztály levélben biztosította támogatásáról mind az iskola vezetőségét, mind a szülői tanácsot.

Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a tárgyalóteremből ki­lépve jelentősnek, a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás ügyét előrevivőnek nevezte a fellebbviteli bíróság döntését. Mint mondta, ezzel lehetővé válik mintegy száz huszti magyar gyermek anyanyelven való tanulása, ahogyan azt egyébként Ukrajna alkotmánya is szavatolja, s aho­gyan a KMKSZ a Kárpátaljai Ma­­gyar Pedagógusszövetséggel egyetemben e példátlan ügy ki­pat­tanása óta szorgalmazta.

– Minden elismerésem a huszti magyar iskola tantestületéé s az ott tanuló gyerekek szüleié, akik nem hagyták megsemmisíteni az iskolát. A KMKSZ a továbbiakban is mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy az iskolában szeptember elsejétől nyugodt körülmények között folytatódjék a tanítás – hangsúlyozta az alelnök.

P. Zs.

Kilenc elsősnek szólt a csengő Huszton

„Kezünkkel építettük, hitünkkel védjük”, „Nem költözünk, maradunk, a végsőkig kitartunk” – hirdették lózungok a huszti magyar tannyelvű általános iskola hétfői tanévnyitó ünnepségén.

A bírósági hercehurca miatt különös jelentőségűvé vált huszti tanévnyitó ünnepségen jelen volt a Magyar Köztársaság képviseletében Szabó Ottó, az ungvári magyar főkonzulátus főkonzulja és Somogyi László konzul, valamint Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Stanco Attila káplán és Józan Lajos helyi lelkész, akiket Himcsuk Katalin igazgatóhelyettes üdvözölt.

Ünnepi beszédében Kovács Miklós hangsúlyozta: a huszti magyarságnak az önálló iskoláért folytatott küzdelme az egész kárpátaljai magyarság ügye és egyben követendő mintapéldája a kitartásnak, a helytállásnak. „Köszönet illeti Önöket, mert a kezdet kezdetén mertek szembeszállni, mertek nem meghátrálni, és a legnehezebb időszakokban is kitartottak egymás és az iskola mellett” – fogalmazott a szónok.