Szoptató kocák takarmányozása

A szoptató koca takarmánya a fialás után 1–2 napig korpás ivós legyen. A megszokott összetételű takarmányozást csak a fialás utáni 2–3. naptól kezdjük meg. A szoptató kocák takarmányozásakor abból indulunk ki, hogy nagyon sok a tejjel kiválasztott fehérje és energia, ami bőséges ellátással pótolható. A leggyakoribb gond a gyakorlatban az, hogy az ellátás deficites, és ezért a kocák kondíciója folyamatosan romlik a laktáció alatt. Ezt elkerülendő, célszerű ad libitum (étvágy szerint) etetni a kocákat, vagy napi 3–4-szeri takarmánykiosztással elérni, hogy a szükségletnek megfelelő takarmányt megegyék.

A kocatej átlagosan 19 % szárazanyagot, benne 7 % zsírt, 6 % fehérjét, 5 % tejcukrot és 1% ásványi anyagot tartalmaz. A tejtermelés a 3. héten a legmagasabb. Előtte és utána kisebb. Egy malac napi 0,6–0,7 l tejet fogyaszt, tehát a koca mintegy napi 6–8 l tejet termel, természetesen ez fajtától és egyediségtől függően változhat. A legtöbb tejet a koca a 3. és 5. fialás között termeli. A nagy tejtermelő kocáknál a takarmányszükséglet 10–15 %-kal nagyobb. E szükségletnek megfelelően 4–5 hetes laktációt figyelembe véve a napi takarmányadag 6–6,5 kg körüli. Ennél több takarmányt nem célszerű adni, mivel az már nem a tejtermelést, hanem a koca testtömegét növeli.

A takarmányszükséglet egyszerű kiszámítási módja:

– létfenntartásra 1,8–2,0 kg;

– malaconként 0,45 kg.

A limitáló aminosavak a kocák takarmányában feltétlenül meglegyenek. A pótabrak, amit a malacokra adunk, fehérjében gazdag, változatos és ízletes legyen, hogy a koca szívesen egye, és lehetőleg felvehesse a szükséges mennyiséget.

Példaként egy házilag összeállított abrakkeverék:

– 20 % kukoricadara

– 53 % árpadara

– 15 % korpa

– 10 % extrahált napraforgó vagy szójadara

– 2 % húsliszt vagy fölözött tej

– 35 g takarmánysó.

A kocák alaptakarmánya nyáron jó minőségű legelő vagy 8–10 kg zöldtakarmány legyen.

Nagy Ferenc,

a Kárpátaljai Tudományos Kutatóintézet munkatársa