Honfoglaló őseink nyomában
Folytatódnak az ásatások Tiszacsomán
A KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének pályázata nyomán félmillió forinttal támogatja a tiszacsomai honfoglalás kori temető feltárásának folytatását az Illyés Közalapítvány. Ennek kapcsán az elmúlt héten dr. Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója, a Szegedi Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője, Balaguri Eduárd, az Ungvári Nemzeti Egyetem Archeológiai Tanszékének vezetője, valamint Bakancsos László, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke terepszemlét tartott a feltárás színhelyén.
– Régészeti szempontból milyen jelentőséggel bír a tiszacsomai lelőhely? – kérdeztük a jeles anyaországi szakembert.
– A temető történeti jelentősége rendkívüli, hisz ez az első céltudatosan feltárt korabeli temető Kárpátalján, korábban csak véletlenül kerültek elő sírhelyek. Nagyon gazdag honfoglalás kori sírokra bukkantunk ezen a vidéken, azoknak a magyaroknak a temetkezési helyére, akik 895-ben a Vereckei-hágón át érkeztek, és találtak hazára e vidéken. Itt, Tiszacsoma térségében egy olyan X. századi közösség települt meg, amelynek feladata az északkeleti átjáró, a vereckei kapu őrzése lehetett, tehát elsősorban katonáskodó közösség volt. Az eddigi leletek szerint a keresztény királyság kialakulása után már nem temetkeztek itt, azaz kifejezetten honfoglalás kori sírkertről van szó.
– Miről tanúskodnak az eddigi leletek?
– Találtunk fegyvereket, szablyákat, szablyakardokat, nyílcsúcsokat, ékszereket. Nem voltak kiemelkedően gazdag sírok, viszont rangosak, nem egy halottal eltemették hátaslovát is. Asszonyaik nem voltak túlzottan fölékszerezve, mivel ők valószínűleg nem vettek részt a zsákmányszerző nyugati hadjáratokban. Jó volna találni egy-két házat is, hisz az emberek nemcsak temetkeztek, hanem laktak is valahol.
– Mire elegendő ez a mostani félmillió forintos támogatás?
– Jó lenne, ha még az idén befejeznénk, vagy legalábbis közel jutnánk a temető feltárásának befejezéséhez. A sírok elrendezéséből nem lehet pontosan megállapítani, hogy mekkora kiterjedésű a temető. A föld felső, szántott részét munkagépekkel fogják leszedni, azután a munkások kézzel folytatják majd az ásatást, mivel a sírokat nem lehet gépekkel feltárni. Hogy a temető teljes felszínre hozása mennyi időt vesz igénybe, az nem becsülhető meg, hisz az a feltárandó területtől függ. Jelenleg csak annyi bizonyos, hogy ameddig tart a pénz, addig folynak a munkálatok.
Ferenczi Katalin
Tiszacsoma tegnap és ma
Másfél évtizede tart Tiszacsomán a X. századi, honfoglalás kori magyar temetkezési hely feltárása. 1986-87-ben egy kemerovói régész és csapata 26 sírt tárt fel a falu határában. 1993-ban a helyi tanács a területet felparcellázta. Megmentendő a felbecsülhetetlen értékű leleteket, a KMKSZ helyi alapszervezetének jóvoltából újraindult az ásatás. 1999-ben Balaguri Eduárd professzor vezetésével az Ungvári Nemzeti Egyetem diákjai 78 sírt tártak fel ugyanitt.
1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából az ásatás helyszínén emlékparkot hozott létre közös összefogással a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezete, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nemzeti Alapítvány és Tiszacsoma közössége.
Azóta hagyománnyá vált, hogy a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezete minden évben megemlékezést tart a parkban a honfoglalás emlékére, amire az idén október 12-én, immár nyolcadik alkalommal kerül sor. Az ünnepség 12.00 órakor szentmisével veszi kezdetét. A szervezők reményei szerint ünnepi beszédet dr. Katona Tamás történész, a Kárpátalja Szövetség elnöke mond majd.