Fiesta: A színpad megszépít minket

Akiknek néha el kell futniuk a csajok elől

A közelmúltban a nagy­dob­­ronyi Sting Szabadidőközpontban koncertezett a népszerű Fiesta duó. Elsőként kezdtek Magyarországon dél-amerikai merenge és salsa alapjaira épülő latin popzenét játszani, amit rövid idő alatt sikerült megszerettetniük a magyar közönséggel. Ezt igazolja az is, hogy az eddig megjelent két albumukból az egyik platina, a másik pedig dupla platinalemez lett.

Knapik Tamás, a duó zene­szer­zője korábban egy hajón zenélt, majd beleszeretett egy Puerto Ricó-i lányba és partra szállt egy karib-tengeri szigeten. Hosszabb ideig ott élt, ekkor varázsolta el a latin dallamvilág. Miután hazatért, elhatározta, hogy kamatoztatja a külföldön tapasztaltakat. Mind a húros, mind a billentyűs hangszerekkel jól bánik, ám szüksége volt egy énekesre. Hosszas keresgélés után találkozott Csordás Tiborral, akinek különleges énekhangja tökéletesen illeszkedik a forró hangulatú zenéhez.

– Hogyan lettetek zenészek?

Tomi: Valahogy „beíratódtam” a zeneiskolába. Ez olyan régen történt, hogy nem is emlékszem rá, azt hiszem hét-nyolc éves lehettem. Végül mégsem tanultam meg zongorázni, mert olyan tanárom volt, aki megutáltatta velem a hangszert, de a zene szeretete megmaradt.

Tibi: Tisztán emlékszem arra, hogy gyerekkoromban azonnal abbahagytam a játékot és letele­ped­tem a tv elé, ha kezdődött az „Egymillió fontos hangjegy” című, akkor egyetlen könnyűzenei műsor.

– Miért döntöttetek úgy, hogy a latin stílust választjátok?

Tomi: A Karib-tengert járva szerettem meg az ottani szigeteken szinte népzenének számító merenge és salsa zenét. Mikor hazatértem, szinte magától adódott, hogy valami ahhoz hasonlót csináljak.

– Hogyan találkoztatok?

Tomi: Jóval a Fiesta megalakulása előtt mutatott be bennünket egymásnak egy közös ismerősünk. Aztán három évvel ezelőtt újra találkoztunk, és létrehoztuk a Fiestát.

– Milyen a munkamegosztás közöttetek?

Tomi: A zenét általában én írom, a szöveget Tibi, de valamennyi eddigi lemezünkön van egy dal, amelynél megváltoztattuk a szereposztást: ő írta a zenét, én pedig a szöveget.

– Sokáig nem játszották a dalaitokat a kereskedelmi rádiók. Mi volt ennek az oka?

Tibi: Sokáig valóban úgy működött a zenekar, hogy pont a nagy országos kereskedelmi rádiók nem játszották a dalainkat; a vidéki rádiók és televíziók viszont annál inkább. Nem tudjuk, hogy mi lehetett ennek az oka, mert a zenekar indulásakor a mienkhez hasonló stílusú nyugati zenék – például Ricky Martin, Enrique Iglesias –állandóan szerepeltek a repertoárjukon. Azóta szerencsére megváltozott a helyzet. Amikor megcsináltuk az első albumunkat, sok kiadó elutasított bennünket azzal, hogy nem jó, amit csinálunk stb., végül mégis dupla platinalemez lett belőle. Emellett időközben sok koncertünk, bulink volt, s mindenütt sikert arattunk, annak ellenére, hogy a rádiók nem játszották még a zenénket.

– Nemsokára megjelenik a legújabb nagylemezetek. Mit kell tudnunk róla?

Tomi: Októberben jelenik meg a legújabb albumunk, melynek érdekessége, hogy az Egyesült Államokban vettük fel, és mostanáig ez a legjobb.

– A latin zenéhez hozzátartozik a tánc is. Ti tanultatok táncolni?

Tibi: Amikor megalakítottuk a zenekart, elmentünk egy latin tánciskolába, ahová aztán nem tudtunk bejárni, mert mindig akkor lettek volna a táncórák, amikor fellépésünk volt. Így aztán nem haladhattunk a többiekkel. Táncolni nem is tanultunk meg, csak úgy csinálunk, mintha tudnánk.

– Mit csináltok szabadidőtökben?

Tomi: Az utóbbi időben nem volt szabadidőnk.

Tibi: Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy pontosan azzal foglalkozunk, amit szabadidőnkben csinálnánk, ha valami másból élnénk.

– Mit tesztek az előnyös megjelenésért, például sportoltok rendszeresen?

Tomi: Nincs előnyös megjelenésünk, a színpad megszépít mindenkit.

Tibi: Konditerembe járunk, de más sportra már nem jut időnk. Én hatéves koromtól versenyszerűen karatéztam, ám ez éppen a zene miatt abbamaradt. Ugyanakkor azt hiszem, ha valaminek előnyét élvezhetem most, felnőttkoromban, az éppen az, hogy vidéken nőttem fel és sportoltam.

– Azt írták rólatok, hogy koncert után néha el kell futnotok a lányok elől. Élvezitek, hogy ilyen népszerűségnek örvendtek a csajok körében?

Tomi: Nem zavar minket. Azt gondolom, hogy ez olyan dolog, ami mindenkinek jólesik. De tudjuk azt is, hogy ez nem annyira nekünk, hanem inkább a zenénknek szól.

Badó Zsolt