A magyarság iránti elkötelezettség jegyében

KMKSZ – alapszervezeti elnökök konferenciája

A hétvégén Beregváron rendezték meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti elnökeinek hagyományos évi konferenciáját, melyen a szövetség száztizenegy alapszervezetének képviselőin kívül jelen voltak a KMKSZ vezető testületeinek tagjai is.

A KMKSZ által vallott és követett összetartó elvek és értékek legfontosabbika a magyar nemzet, ezen belül mindenekelőtt a kárpátaljai magyarság iránti elkötelezettség, hangoztatta beszámolójában Kovács Miklós elnök, hozzátéve, hogy a szövetség nemcsak hirdeti elkötelezettségét a magyar ügy iránt, hanem 1989-es megalakulása óta ennek szellemében cselekszik is, fontosnak tartva a szabályok és törvények mindenkori betartását, a hozzáértést és a szavahihetőséget mint a társadalmi megbecsülés zálogát.

Kovács Miklós a KMKSZ mindenkori szövetségesi politikájának alapelveként is annak fontosságát hangsúlyozta – mind az anyaország, mind Ukrajna vonatkozásában –, hogy azt a kárpátaljai magyarság érdekei és céljai határozzák meg, óvatosságra intve ugyanakkor annak kapcsán, hogy a különböző politikai erők megkísérelhetik a szervezet erkölcsi tőkéjét a magyarság érdekeivel ellentétes célokra felhasználni, s hangsúlyozva, hogy a KMKSZ legfontosabb fegyvere céljai elérésében mindenkor egysége volt.

A konferencia résztvevői részéről számos kérdés hangzott el a szövetséget az utóbbi hónapokban bizonyos ukrajnai politikai erők, illetve anyaországi hivatalok, szervezetek részéről ért támadások kapcsán. Hozzászólásában Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke óvatosságra és – különösen az anyaország vonatkozásában – önmérsékletre szólította fel a szövetség aktivistáit, hangsúlyozva, hogy a személyes sérelmekkel szemben a valódi problémát az jelenti, ha a politikai támadások a kárpátaljai magyarságnak okoznak kárt, amint az néhány esetben sajnos előfordult.

A továbbiakban Szabó Ottó ungvári magyar főkonzul tartott tájékoztatót a vízumkötelezettség bevezetése kapcsán felmerülő kérdésekről, majd sor került a KMKSZ választmányának ülésére.

A választmány értetlenségét fejezi ki, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az ukrán–magyar kisebbségi kormányközi vegyes bizottság idei ülését megelőzően nem került sor egyeztetésre a kárpátaljai magyar szervezetekkel, s a KMKSZ képviselőjét kirekesztették a bizottság munkájából, valamint hogy az ülésen elfogadott döntéseket máig nem ismertették az érintett kárpátaljai magyarsággal. Mint a testület nyilatkozata fogalmaz, aggasztó a kárpátaljai magyarság jövője szempontjából, „s nem felel meg a demokrácia elveinek sem annak a gyakorlatnak a meghonosodása, hogy az érintettekkel való egyeztetés nélkül hoznak döntéseket az őket érintő kérdésekben, s azokat még csak nem is tudatják velük”. A KMKSZ választmánya felhívja az illetékesek figyelmét arra, hogy a kormányközi vegyes bizottság létrehozásának egyik alapvető célja a kárpátaljai magyarság jogainak kiteljesítése volt, „ám az ilyen formában nem szolgálhatja e sokat szenvedett népcsoport felemelkedésének ügyét.

Mint elhangzott, a KMKSZ választmánya felháborítónak tartja az Illyés Közalapítvány ukrajnai alkuratóriumával kapcsolatos eseményeket. A testület úgy véli, hogy a Közalapítvány egyes tisztségviselői antidemokratikus eszközökkel, a reális viszonyok durva manipulálásával igyekeznek minden áron helyzetbe hozni egyes magyar szervezeteket – áll a választmány e tárgyban elfogadott nyilatkozatában. Mint a dokumentum fogalmaz, „A közalapítvány érintett tisztségviselői minden, eddig közösen elfogadott elvet felrúgva, kritikátlanul tesznek eleget azoknak a politikai megrendeléseknek, amelyek a legnagyobb alulról szerveződő kárpátaljai magyar szervezet ellehetetlenítését célozzák.” A nyilatkozat végül megerősíti, hogy tekintettel arra, „hogy a jelenlegi, a Közalapítvány által oktrojált testületben az objektív döntéshozatal feltételei nincsenek meg, az Alkuratórium eredeti összetételé­nek visszaállításáig a KMKSZ nem kíván részt venni az Alku­ratórium munkájában, s annak döntéseiért, tevékenységéért felelősséget nem vállal.”

A KMKSZ választmánya végül döntött a jövő évi, 15. jubileumi közgyűlés összehívásával kapcsolatos kérdésekben. Eszerint az alapszervezeti közgyűlések lebonyolításának végső határideje 2004. március 1. A középszintű szervezetek beszámoló gyűléseire március 21-ig kerülne sor, míg a KMKSZ közgyűlését előreláthatóan március 27-én Ungváron rendezik majd. A választmány döntése értelmében az alsóbb szintű fórumok ötven tag után delegálhatnak egy küldöttet a szövetség legfelsőbb fórumára.

ntk