Dr. Orosz Ildikó: „Mind a földrajz, mind a történelem nemzettudat-formáló tárgyak”

Ukránul a magyar iskolákban?

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma 2003. augusztus 20-i körlevelében javasolja: amen­nyiben ezt a tanulók kérik, illetve adottak a szakmai-módszertani feltételek, a nemzetiségi iskolákban oktassák ukrán nyelven Ukrajna történelmét és földrajzát, valamint a katonai előkészítőt. A minisztériumi körlevél hátteréről, esetleges hatásairól dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökét kérdeztük.

– Ön szerint mire vezethető vissza a rendelet?

– A szóban forgó körlevél egyfajta hosszú távú programra utal. Kicsit úgy érzem, mintha visszatértünk volna az 1997-es állapotokhoz, amikor is a kárpátaljai magyar iskolák számára egyfajta átirányításos oktatási technikát ajánlottak. Azaz, elemi szinten anyanyelven oktatták volna a más nemzetiségű gyerekeket a nemzetiségi iskolákban, de a későbbiekben fokozatosan áttértek volna az ukrán nyelvű oktatásra. Akkor erőteljesen tiltakozott a szakma e megoldás ellen, hiszen ez elsősorban a kisebbségi jogok csorbítását jelentené. Mindamellett a helyzet az ukrán oktatás terén 1997 óta nem változott, hisz a mai napig nem adottak a feltételek az ukrán nyelv hatékony oktatásához iskoláinkban. Csak most kezdték el képezni a nemzetiségi iskolák számára a magyarul is tudó kádereket, és tudjuk, hogy a szótár- és a tankönyvellátás terén sem jobb a helyzet. Szomorú, hogy éppen két olyan tantárgyat javasolnak ukrán nyelven oktatni, amelyekhez igenis alapos nyelvi tudásra lenne szükség. Ha a szóban forgó elképzelést bevezetnék, a diákok nagy része nem értené a tananyagot, nem beszélve arról, hogy mind a földrajz, mind a történelem a nemzettudat-formáló tárgyak közé sorolható.

– Sokakat éppen az aggaszt, hogy ukránul tanítható lenne a történelem…

– 1994-ben, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola megalakulásakor az oktatási törvény kimondta: nemzetiségi káderképzésre lehet a főiskolai szakok indítását megszervezni. Főiskolánk esetében tehát nem véletlenül esett a választás a történelem és a földrajz szakokra, hanem többek között azért, mert a minisztérium akkor a nemzetiségi káderképzés szempontjából ezeket tartotta fontosnak. Most viszont éppen azt ajánlja a szaktárca, hogy ezeket a szakokat tanítsák ukránul! Ráadásul tudjuk, hogy oktatási intézményeinkben nincsenek olyan tanerők, akik az adott tárgyakat ukránul oktathatnák, ha lenne is erre igény.

– Az oktatásban azonban nem csupán szakmai érvek mentén születnek döntések…

– Valóban. Magam is úgy gondolom, hogy a szülők, pedagógusok, igazgatók racionálisan gondolkodnak, és kevés iskolában jelentkezhet igény arra, hogy minden feltétel nélkül vezessenek be ukrán nyelvű oktatást. Viszont félni lehet attól, hogy a pedagógusok, illetve iskolaigazgatók politikai nyomásnak lehetnek kitéve, hisz jelenleg is sokszor érzékelek olyan, az igazgatókra és a pedagógusokra nehezedő nyomást, ami arra utal, hogy szorgalmazni fogják az adott kérdést. Nagyon remélem, hogy ez nem történik meg, illetve lesz erő a szülőkben, a pedagógusokban, hogy ésszerűen döntsenek tanévkezdéskor a gyermekek érdekeit nézve, az oktatás minősége, színvonala javára.

ferenczi