Európa összevonta a szemöldökét
A cirkusz szünetel, de a politika nem
A parlamenti szünet nem jelentett holt szezont az ukrajnai politikában. Egyszerűen annyi történt, hogy a hangsúly a látványos cirkuszokról átkerült a háttéralkukra, a programok, elképzelések meghirdetésére, az ország külpolitikai helyzetére.
Érdekes színfoltjává vált az ukrán politikának Inna Bogoszlovszkajának, a kormány vállalkozássegítő bizottsága elnökének látványos lemondása. A politikusnő hosszú és érzelemdús nyilatkozatban tette megsemmisítő kritika tárgyává a kormány gazdaságpolitikáját. Egy bennfentes szájából érdekes hallani azt, amivel egyébként is mindenki tisztában van, jelesül, hogy a kormány piac- és vállalkozásellenes, koncepciótlan és inkompetens. Bogoszlovszkaja újdonsült ellenzékisége azonban nyilvánvalóan szerepjáték, hiszen kritikája kizárólag Azarovra, a pénzügyminiszterre irányult. Ő minden bajok okozója, miközben a főnökei, Janukovics és Kucsma ártatlanok, és semmi közük beosztottjaik „gaztetteihez”. Valószínű, hogy a választások közeledtével nem egy ilyen hirtelen megvilágosodott szalonellenzéki jelenik majd meg a színpadon.
Viktor Juscsenko ugyanakkor az utóbbi időben igen keményen és határozottan szokott megnyilvánulni. Szinte semmi sem maradt a korábbi lágyságából. Kucsma harmadszori választási indulásának lehetőségéről is egyértelműen elítélően nyilatkozott. Viszont tárgyalt a Garantálóval. A megbeszélés tartalmáról egyik fél sem nyilatkozott, a Messiás azonban jelezte elégedetlenségét oly módon, hogy közeli politikai partnere, Pljuscs exházelnök osztotta meg borúlátó várakozásait az ország vezető politikai hetilapjának olvasóival. Ivan Sztyepanovics, aki az ország legfelsőbb vezetői közé tartozott és teljesen bennfentesnek számít, kifejezte meggyőződését, hogy Kucsma elnök megpróbálja megtartani személyes hatalmát. Az interjú időzítése és tálalása jelezte, hogy nemcsak egy veterán politikus személyes benyomásáról van szó, hanem az ellenzéki tábor egészének várakozását fogalmazza meg.
A parlamenti többség előállt saját variánsával a parlamenti választásokról szóló törvény módosításáról. Annak lényege, hogy teljesen listás lenne, a parlamentbe jutás küszöbét azonban 4%-ról 1%-ra csökkentenék. Az arányos választási rendszereknél alkalmazott (általában 5 % körüli) küszöb célja, hogy megakadályozza a törpepártok bejutását a parlamentbe, elősegítve ezáltal stabil kormánykoalíciók létrejöttét. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy ha a kormánykoalíciót túl sok kicsiny frakcióból kell összetákolni, az törékennyé válik, és alkalmatlanná valamiféle nagyszabású, átfogó program végrehajtására. A küszöb tervezett csökkentése tehát ellentétes a választójogi reform meghirdetett céljával. A többség által szentesített variáns a kommunista frakció számára jelent kutyaszorítót, az idáig ugyanis csak kellemetlen helyzetbe került a hatalom alkotmányreformjának támogatásával. Ha azonban elfogadja a listás választás 1%-os küszöbű tervét, és ennek megszavazása és elfogadása után járul hozzá az alkotmányreformhoz, akkor nyílt árulást követ el. Az általuk hivatalosan annyit ostorozott oligarchák ugyanis ezek után nem egyéni körzetben, hanem a 3-4 körzetet kitevő, 1%-nyi eredményt elérő törpepártokon keresztül jutnak majd a parlamentbe, konzerválva annak eddigi állapotát.
Az alkotmányreform körül kialakult krízis hullámai elérték Európát. Az Európa Tanács (ET) megfigyelői, Severinsen és Wolvend Kijevben jártak, majd jelentésüket megtárgyalta az ET parlamenti közgyűlése. Az ott elfogadott határozat igen kemény hangvételű. Gyakorlatilag Ukrajna tagságának felfüggesztését helyezi kilátásba az alkotmányreform áterőszakolása és az elnökválasztás (európai értelemben vett) normális lebonyolításának akadályozása esetére. Az ET mint intézmény, súlyát tekintve nem vetekedhet a NATO-val vagy az EU-val, de az egyetlen európai szervezet, aminek Ukrajna tagja, határozatai pedig a nyugati nagypolitika általános hozzáállását, véleményét tükrözik. A határozat tehát (amelyben a munkácsi helyzetet is megemlítik) igen komoly figyelmeztetés az ukrán hatalomnak. Úgy tűnik, a Nyugat egyelőre megteszi, amit lehet az ukrán nép szabad politikai akaratnyilvánításának lehetőségéért.
Sz. K. M.
