Újabb szerepben Trill Zsolt

Jiří Menzel az Új Színházban rendez

2004. február 20., 01:00 , 162. szám
Trill Zsolt leányával, Helgával

Januártól Jiří Menzel, Oscar-díjas cseh rendező másodszor rendez Budapesten, ezúttal az Új Színházban. Michael Frayn Ugyanazt hátulról című vígjátékában Jászai Mari-díjas színészünk, Trill Zsolt, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művésze is szerepet kapott.

– Az Új Színház, ahol jelenleg 3 előadásban is játszom, a cseh Jiří Menzelt kérte fel, hogy rendezze meg Michael Frayn Ugyanazt hátulról című vígjátékát, így kerültem én is a darabba, amely március 20-ára készül el – mondta el kérdésünkre a művész. – Megvallom, nagyon jó a próbafolyamat. Azért érdekes, mert szituációkat játszunk el, amiben lubickolhatnak a színészek. Még az elején vagyunk a munkának, nagyon sokat kínlódom, vergődöm vele. Valakinek könnyebben megy a munka, valakinek nehezebben, de remélem, hogy a végén összeáll az előadás. Január 20-ától dolgozunk, s a szokásosnál kicsit hosszabb ez a próbafolyamat, mert csak délelőttönként tudunk próbálni. A színpadon ugyanis mindig ott kell lennie a díszletnek: nagyon sok ajtó van, melyeknek fontos szerep jut a darabban. A szituációk és a jelenetek színészekre vannak írva, s mivel Menzel maga is színész, igyekezett mellőzni mindenféle látványos dolgot, a játékra koncentrál.

– Milyen érzés egy ilyen nagy művésszel dolgozni?

– Jiří Menzel hihetetlen egyéniség. Teljesen olyan, mint a filmjei: kedves, finom, kicsit ironikus, de rendkívül bájos bácsika. Rettenetesen jól tartja magát, 66 éves kora ellenére ötvennek néz ki, életerős, reggelenként úszik, példaértékűen tartja karban a testét. Bár elsősorban rendező, sok filmben játszott, ebből következik, hogy kitűnő színész, s olyan kifinomult érzékkel játszik, amit az ember csak irigyelni tud, s természetesen rendezőként is csak csodálni lehet.

– Nem furcsa, hogy új rendezővel kell dolgoznia?

– Valóban nem dol­goztam túl sok rendezővel, leginkább a beregszászi színház rendezőjével, Vid­nyánszky Attilával. Jiří Menzel gyakorlatilag a második rendező az életemben. Nem könnyű. Amíg ráhangolódtam és elfogadtam az ő játékszabályait, addig sokat kínlódtam, de azt hiszem, megéri másokkal is dolgozni, mert új dolgokat tanulhat az ember, ha nyitott és kész a befogadásra.

ferenczi