Az arany fénye nem halványul

Hová és mibe fektessük megtakarított pénzünket?

2004. március 5., 01:00 , 164. szám

Ukrajnai pénzpiaci sza­k­értők véleménye szerint, hogy megóvjuk meg­ta­karított pénzünket az árfolyam-ingadozásoktól, őrizzük három valutanemben, vagy fialtassuk bankbetéten azt. Az ajánlás szerint a megtakarítások 50%-a legyen elhelyezve hriv­nyá­ban, 25-25%-a pedig dollárban és eu­róban. Ugyancsak jövedelmező az aranyrudak vásárlása és bankbetétre helyezése, valamint az ingatlanok adásvétele.

Valerij Koljaszko, az Ukrán Nemzeti Bank kárpátaljai megyei főosztályának vezetője a nemzeti valuta, azaz a hrivnya mellett teszi le voksát. Mint mondja, a világ fejlett országaiban a lakosság a saját nemzeti valutáját részesíti előnyben, amikor a megtakarítások befektetésén gondolkodik. Véleménye szerint jelenleg már csak azért is érdemes hrivnyás bankbetéten elhelyezni megtakarított pénzünket, mivel az ukrán nemzeti valuta árfolyama az utóbbi években viszonylag stabil, s hacsak nem következik be pénzügyi válság, melynek valószínűsége jelenleg csekély, megmarad a stabilitás. Kol­jaszko ajánlásait igazolja az országos tendencia is, mely szerint a megtakarításokkal rendelkező lakosság 58%-a hrivnyás bankbetéten helyezi el pénzét, hiszen viszonylagos stabilitása és a magas betétkamatok jövedelmezővé teszik a befektetést, amire a pénzüket megforgatni szándékozók is hamar rájöttek.

Az Ukrajnában forgalomban levő két legfontosabb külföldi valuta, az amerikai dollár és az euró árfolyama az utóbbi időben igencsak ingadozott, ezért nem árt az óvatosság, ha ezekben a valutanemekben kívánjuk elhelyezni megtakarításunkat – mondja Valerij Koljaszko. 2003-ban az igazán jó befektetésnek mégsem a hriv­nya, hanem az euró bankbetétre helyezése bizonyult, ha ugyanis valaki szemfüles volt, s az év eleji 1,03 euró/dollár áron vásárolt eurót bankbetétre helyezte, 30%-os tiszta jövedelemre tehetett szert, mivel az euró árfolyama mára elérte az 1,28-os árfolyamszintet. Jelenleg azonban a szakértők a magas árfolyam miatt nem ajánlják az euró vásárlását és befektetését. A pénzpiac alaptörvénye ugyanis, hogy árfolyamcsúcson levő pénznemet soha ne vásároljunk, mert nem lehet tudni, mikor áll le az árfolyam-növekedés, vagy mikor kezd el zuhanni az árfolyam, s azzal együtt elúszni befektetett pénzünk.

Az utóbbi években Kárpátalján megfigyelhető volt mind a hrivnyában, mind a külföldi valutában bankbetétekre elhelyezett összegek növekedése. 2003-ban 519 millió hriv­nyá­val nőtt a bankbetétek összege. Valerij Koljaszko véleménye szerint ez egyrészt arról tanúskodik, hogy nőnek a lakossági megtakarítások, másrészt arról, hogy növekszik a ban­kok iránt a kilencvenes években igencsak megingott bizalom.

Egyre kifizetődőbb és népszerűbb befektetési forma az aranyöntvények vásárlása és bankbetétre helyezése. Míg a különböző pénznemek idővel inflálódnak, azaz vesztenek értékükből, az aranyra nem jellemző az értékvesztés, sőt, az utóbbi időben tapasztalt nemzetközi válságjelenségek nyomán egyre többet ér a sárga nemesfém. 2003-ban 19%-kal nőtt az arany ára. A 99,5 százalékos tisztaságú arany unciánkénti (31,1035 gramm) árfolyama január végén Londonban már 425,25 dollár volt. 2004-ben az arany árát tovább növelhetik a nemzetközi pénzpia­cokon az Irakban zajló események. Köz­gazdá­szok véleménye szerint 2004-ben 450-480 dollárra nőhet az arany unciánkénti ára, ami 12%-os növekedést jelent az év elejéhez képest.

A honi kereskedelmi bankokban a 99,9 százalékos tisztaságú arany egy-, öt-, tíz-, húsz-, ötven- és százgrammos öntvényekben kapható. Minél nagyobb a súlya a megvásárolt aranyrúdnak, annál ke­­vesebbe ke­rül az arany grammja, tehát aki megteheti, annak előnyösebb nagyobb súlyú rudat vásárolni. Az egygrammos öntvény 93,60 hriv­nyába kerül, a tízgrammosé grammonként viszont már csak 74 hriv­nyába, a tízdekás öntvény grammonkénti ára pedig „csupán” 71,40 hriv­nya. Kárpátalján egyébként két-három kereskedelmi bank is foglalkozik az ara­ny­öntvények eladásával.

Az aranyat otthon is lehet tartani, ám ez esetben holt tőkévé válik. A legcélszerűbb betétként elhelyezni a bankban, s ekkor hasznot is hoz. Egyéves lekötés esetén kamatozása évi 2–3 százalék. A kamatokat azonban ilyenkor szintén aranyban kapja meg a betétes. Ha tehát például valaki egy kilogrammnyi aranyrudat helyez el betétként, év végén 20–30 grammnyi aranyat kap a betétkamat fejében. Manapság mind gyakoribb, hogy az ügyfél a banktól vásárolt aranyat azonnal el is helyezi betétként a pénzintézetnél.

Jó befektetésnek számít az ingatlanok adásvétele is. 2003-ban, a növekvő ingatlanárakat figyelembe véve, az üzleti rendeltetésű ingatlanok vásárlásából 40%-os, a lakásokéból pedig 38%-os jövedelemre lehetett szert tenni. Az ingatlanok árának rohamos növekedése, mely jócskán meghaladta a hitelkamatok növekedését, ösztönözte adásvételüket. Ingatlanpiaci elemzők véleménye szerint idén nem várható az ingatlanárak jelentős növekedése, mivel a hitelkamatok emelkedése és a hitelezés bankok általi visszafogása csökkenti majd a vásárlóerőt. Az árcsökkenést a gazdasági növekedés ütemének esetleges megtorpanása és a lakossági jövedelmek ezzel összefüggő csökkenése is előidézheti.

A piac szereplőinek véleménye szerint a magas ingatlanárak addig maradnak fenn, míg a piacon meg nem jelennek az egyszer már hitelbe eladott ingatlanok. Ezt követően az árak zuhanni fognak: a piacot elárasztják az újonnan épített lakások, lakóházak, valamint a másodlagos piac bőséges kínálata.

2003-ban Ungváron 40-50%-kal nőttek az ingatlanárak. A legolcsóbb egyszobás lakások 5 ezer dollárért kaphatók, a legdrágább négyszobások pedig 25 ezerért. A lakóházak ára 30-100 ezer dollár között mozog. A növekedés csúcspontja a múlt év utolsó két-három hónapja volt. Ingatlanpiaci elemzők ebből kifolyólag továbbra is jó üzletnek tekintik az ingatlanba történő befektetéseket, azt ajánlják a felesleges tőkével rendelkezőknek, most fektessenek be, ugyanakkor óvatosságra intenek az év vége felé. Igaz, e tekintetben megoszlanak a vélemények, ugyanis míg egyesek az árak zuhanását prognosztizálják 2004 végére, mások az elnökválasztással kapcsolatos politikai bizonytalanság miatt az értékálló befektetések piacának élénkülését jósolják.

Baráth József