Üvegházhatás vagy jégkorszak?

Március 23. – a meteorológia világnapja

Az 1950. március 22-én Genfben megalakult Meteorológiai Világszervezet (WMO) másnap életbe lépő alkotmányára emlékezve 1960-tól minden évben megünneplik a meteorológia világnapját. Ebből az alkalomból dr. Molnár Józsefet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát a meteorológiai előrejelzések fejlődéséről, a sokat emlegetett klímaváltozás lehetőségéről kérdeztük.

– Mit kell tudni a Meteorológiai Világszervezetről (WMO)?

– A Meteorológiai Világszervezet kormányközi szervezetnek tekinthető, az ENSZ szakosított intézményeinek egyike. Legfőbb célja, hogy elősegítse a nemzetközi együttműködést, a meteorológiai megfigyeléseket és az időjárás előrejelzését, összehangolja a 179 tagország nemzeti szolgálatának tevékenységét és kutatásait. Minden tagországban működik egy nemzeti szolgálat, amely megszervezi az időjárás-jelenségek megfigyelését a saját határain belül. Magyarországon ez az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), Ukrajnában pedig a „Hidrometcentr Ukrajini”, amely a vízüggyel összevonva tevékenykedik országunkban. Mivel a légköri folyamatok nem állnak meg az országhatároknál, ezért az előrejelzéseket is nagy térségekre készítik, másrészt a mérési adatok rögzítését is egységesen kell kezelni, mert nem lehet előrejelzést készíteni csak egy ország adatai alapján, még akkor sem, ha az történetesen nagy ország. A megbízható előrejelzéshez az egész Föld adataira szükség van. Ezért elengedhetetlen az egész Földre kiterjedő meteorológiai mérőhálózat, melyet egy világszervezet fog össze.

– Újabban egyre többet foglalkozik a sajtó a klímaváltozással és annak feltételezett következményeivel. Ezeket a félelmeket erősítette az idei szokatlan tél is. Mit gondol minderről?

– Ez a tél átlaghőmérsékletben semmi extrát nem hozott, nálunk Kárpátalján sem mértek extrém meleget vagy hideget. Egyébként a mi éghajlatunkon megszokott, hogy meleg és hideg hullámok váltakoznak. Ami a klímaváltozást illeti, az utóbbi száz évben 0,7 oC-ot melegedett a Föld átlaghőmérséklete. Ez a melegedés az utóbbi 20 évben felgyorsult, ez idő alatt 0,4 oC-ot tett ki. Hogy ennek milyen veszélyei lehetnek, azt még nem tudjuk. Ami a csapadékot illeti, az éves átlagokban volt egy jelentős, tizenöt éven keresztül tartó csökkenés, ami 1995-től véget ért, látszólag helyreállt a rend. De a nyarak csapadékátlaga továbbra is csökken, ami azzal van összefüggésben, hogy az utóbbi években csökkent a ciklonok és nőtt az anticiklo­­nok előfordulása, de ezt a jelenséget egyelőre csak vizsgálja a szaktudomány, nincs még rá általánosan elfogadott magyarázat. Vannak szakemberek, akik éghajlati előrejelzéseket, úgynevezett szce­náriókat (forgatókönyveket) készítenek, amelyekben feltételesen szoktak fogalmazni. Például, hogy ha száz év alatt megduplázódik a légkör szén-dioxid-tartalma, akkor az ilyen és ilyen következményekkel járhat. De a hasonló előrejelzésekben mindig ott van a ha. A mostani prognózisok erre az évszázadra 1,5-től 4 oC-os melegedést jósolnak. A sajtóban legutóbb azt az előrejelzést fújták fel, hogy az észak-atlanti áramlás lelassulása következtében Észak-Európában jégkorszak alakulhat ki, ez azonban nagyon merész előrejelzés, s ha be is következik, ahhoz nem évtizedekre, hanem évszázadokra van szükség.

B. Zs.