Megalkuvást nem ismerő kiállás a magyar ügyekért

A KMKSZ XV., jubileumi közgyűlése Ungváron

Az ungvári Megyei Zenei-Drámai Színházban közel 800 küldött képviselte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) majd 43 ezres tagságát a szövetség múlt szombaton megtartott tizenö­tödik, jubileumi közgyűlésén.

„Mindenki az, aminek a tettei mutatják, s ez a közösségekre, szervezetekre is igaz” – mutatott rá Kovács Miklós elnök beszámolójában, elégedetten konstatálva, hogy csupán az eltelt esztendőben számos szép példáját mutatta magyarságunk a helytállásnak, példaként a huszti magyar iskolát, a derceni s a bátyúi magyar közösségeket említve. Hasonlóan jó évet zárt ebből a szempontból egész magyar közösségünk, szögezte le a szónok, mintaszerűnek és a magyarság egésze által csodáltnak nevezve a kárpátaljai magyar közösségnek a státustörvény módosítása elleni, 65 ezer aláírással nyomatékosított kiállását. Annak idején kötött mandátummal vett részt a Máért státustörvényt módosító ülésén, emlékeztetett Kovács Miklós, s a kárpátaljai magyarok nevében jelenthette ott ki, „nem megyünk bele annak kimondásába, hogy nem létezik egységes magyar nemzet”. Hasonlóan következetes, meg nem alkuvó kiállás jellemzi Kárpátalja legnagyobb érdekvédelmi szervezetét a hazai ügyekben is – tette hozzá.

Kovács Miklós beszámolójában kiemelte: a kárpátaljai magyarságot a magyar politikai nemzet részének tekinti, s az általa vezetett szervezet ennek megfelelően, az európai hagyományokra támaszkodva, szerződések alapján politizál. Hozzátette: a kárpátaljai magyarság akkor lett politikai nemzetté, amikor a KMKSZ 1989. február 26-i megalakulásával megkötötte a maga szerződését, s az elmúlt 15 esztendő egyik legnagyobb eredménye, hogy ez a szerződés működött: folyamatos volt a magyar közösség támogatása, s azt a magyarság érdekeinek megfogalmazására és képviseletére vállalkozó KMKSZ is mindenkor betartotta.

A KMKSZ sikerének egyik záloga – Kovács szavaival – az, hogy „nem hazudunk a közösségnek, nem kicsinyítjük a bajt, mi mindig kínosan igazat mondunk az embereknek”. A szervezet vezetése ellenáll mindenféle korrumpálódásnak még oly módon is, hogy nem a kínálkozó könnyebb utat választja, vagy nem győzi meg magát arról, hogy az ellenfelek, a körülmények elviselhetetlen túlsúlyban vannak. „Például az is korrumpálódás, hogy nem lehet nem aláírni a Máért-nyilatkozatot, mert mindenki aláírta” – fűzte hozzá.

Kovács Miklós szerint az a jövő útja a KMKSZ számára, hogy ezt a szerződést tovább bővítve és mélyítve, a kárpátaljai magyarság mind nagyobb hányadát vonják be abba.

A KMKSZ abból indul ki, hangoztatta a szónok, hogy idővel mindenütt megszerveződik a magyar politikai nemzet, s ennek többi részével nem szerződni kell majd, hanem együttműködni. Addig azonban szerződéseket kell kötni a magyar állammal, akárcsak az ukrajnai politikai élet szereplőivel, ami nagyon nehéz feladat, hiszen Európa mezsgyéjén élünk, s errefelé a hatalmasok nem szerződéseket akarnak kötni, hanem diktálni, mondta az elnök. Mint megjegyezte, sokan a KMKSZ-től is behódolást várnak el, európaiként azonban nincs más választási lehetőség, mint ellenállni ezeknek a kísérleteknek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a KMKSZ mindenkor nyitott a szerződéskötésre.

Az ukrajnai belpolitikai helyzetről szólva Kovács Miklós úgy vélte, világossá kell tenni mindenki számára, hogy a magyar közösség Kárpátalján egyértelműen abban érdekelt, hogy Ukrajnában a demokrácia sikerre jusson. Ezért az ukrajnai magyar közösségnek is tennie kell, hangsúlyozta.

Az elmúlt időszak hozzátett a KMKSZ súlyához és tekintélyéhez. A szövetséget igaztalan támadások, üldöztetések érték ugyan, de a magyar közösség jól vizsgázott a valós helyzet felismeréséből, s általános a bizakodó hangulat, mutatott rá Kovács Miklós, mivel, véleménye szerint, a politikai nemzethez való tartozás a kötelezettségek, a vállalt küldetés igazának felismerésével jár, s a KMKSZ ennek köszönhetően jóban-rosszban rendületlenül vállalja szerepét.

A küldöttek az elnöki beszámoló után az anyaországból és a szomszédos államokból érkezett vendégek üdvözlőbeszédeit hallgatták meg.

Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének a közgyűlés résztvevőihez írt levelét Szabó Ottó ungvári magyar főkonzul olvasta fel. Az államfő levelében hangsúlyozta, hogy figyelemmel kíséri és nagyra értékeli a Kárpátalja legjobban működő nemzetiségi szervezeteként számon tartott KMKSZ Ukrajna politikai, kulturális és gazdasági életében betöltött szerepét, s kiemelten fontosnak tartja a kárpátaljai magyarság belső önépítéséért tett erőfeszítéseit, amelyekkel hozzájárul országa fejlődéséhez is.

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a magyar kormány nevében köszöntötte a jubiláló KMKSZ-t. Mint mondta, a magyar kormány tevőleges szolidaritással figyeli a kárpátaljai magyarság küzdelmét boldogulásáért, magyar mivoltának megtartásáért. A magyar kormány kölcsönös tiszteleten, folyamatos párbeszéden nyugvó kapcsolatot kíván fenntartani a határon túli magyarság szervezeteivel – fűzte hozzá a politikus.

Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, nagyra értékelve a KMKSZ másfél évtizedes működését, hangoztatta: nem örül a megosztási politikának, a KMKSZ ellenszervezete „felpumpálásának”, az Illyés Közalapítvány kárpátaljai alkuratóriuma megcsonkításának, a státusirodák körüli problémáknak, az oktatási-nevelési támogatás felügyeleti rendszere elterelésének, az ukrán–magyar kisebbségi vegyes bizottság átalakításának, az anyaország nemzetpolitikai megtorpanásának, a státustörvény „kicsontozásának”, a Draskovics-csomagnak, amely szerinte arány­talanul sújtja a határon túli magyarokat. „Méltatlannak tartom ezt a magyar kormány részéről, s nem örülök az ukrán választójogi törvény módosításának, amely lehetetlenné teszi a kárpátaljai magyar kisebbség képviseletét a hatalmi szervekben. Szégyellem magam azok miatt a botrányos parlamenti választási események miatt, amelyek következtében megfosztották a KMKSZ-t parlamenti mandátumától” – fűzte hozzá. (Németh Zsolttal készült interjúnk a 4. oldalon olvasható.)

Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke felszólalásában leszögezte, hogy továbbra is a parlamenti mandátumától megfosztott Kovács Miklós KMKSZ-elnököt tekinti a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselőjének.

A továbbiakban köszöntötte a közgyűlést Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, Köteles László parlamenti képviselő, a szlovákiai CSEMADOK országos elnökségének megbízott elnöke, Tomka György, a Muravidéki Önkormányzati Nem­zeti Közösség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Revák István, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökének helyettese.

A köszöntőket követő vitában Milován Sándor alelnök hangsúlyozta, az elmúlt 15 évben a kárpátaljai magyarságot ért számtalan megpróbáltatás közepette három pont biztos maradt: családunk, magyarságunk és hitünk a Mindenhatóban. Magyarságunk újraélesztésében és megerősítésében felbecsülhetetlen munkát végzett a KMKSZ. Az sem kevés, ami látható, megfogható, mérhető, de az elvégzett munka nagyobb része a lelkekben ment végbe, hangoztatta a szónok. A megfélemlített, elkeseredett, lesajnált és kishitű magyarságtudatot kellett önérzetes, a magyarságára büszke szellemmé átalakítani.

Az elmúlt 15 évben a KMKSZ mindig betartotta a törvényt, míg vele szemben ez nem mindig érvényesült – hangoztatta hozzászólásában Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke. „Alulról építkező szervezet vagyunk, melynek minden tisztségviselője közvetlenül annak tartozik felelősséggel, aki megválasztotta. A Szövetség tekintélyének alapja, hogy van, hogy működik” – mutatott rá.

Nem egyének gyarapodását szolgálták azok a törekvések, programok, megállapodások, melyek a KMKSZ elmúlt 15 évét jellemezték, hanem az egész magyar közösségét – mutatott rá dr. Orosz Ildikó. Példaként a KMKSZ-szel 1991 óta együttműködő Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a magyar iskolák, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház létrehozását, a gazdák talpra állását segítő Zöld programot említette.

Az elvek iránti hűség és a kitartó munka jellemezte a KMKSZ elmúlt 15 esztendejét, hangsúlyozta hozzászólásában Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Járási Középszintű Szervezetének elnöke. Ezeknek köszönhetők a szövetség eredményei, s e két tényezőnek köszönheti a KMKSZ legnagyobb vagyonát, legitimitását is, hangoztatta a szónok, amelyet mások nagyon szeretnének megszerezni. A KMKSZ legitimitása ugyan­is nem a magyar kormánytól, nem is az ukrán hatalomtól származik, hanem a kárpátaljai magyarságtól, mutatott rá Gu­lácsy Géza.

Végezetül Sóbányi Imre, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke szólt az idei esztendő szomorú jubileumáról, a kárpátaljai magyar férfilakosság sztálini lágerekbe való elhurcolásának hatvanadik évfordulójáról. A szónok felhívta a figyelmet a méltó megemlékezés fontosságára, majd vázolta a szla­tinai magyarság ezzel kapcsolatos terveit. (A szlatinaiak tervezett zarándokútjáról következő számunkban olvashatnak részletesebben.)

A KMKSZ közgyűlése zárónyilatkozat elfogadásával ért véget.

pzs-ntk-mti