A kalászos gabonák gyomirtásáról
Az agrárágazatban kialakult közgazdasági helyzetet elemezve gyakran az az érzése támad az embernek, hogy a gazdálkodók, a kalmárszellemű racionalitás érveit is semmibe véve, akkor is odaadóan teszik dolgukat, ha abból szinte semmi kimutatható hasznuk nincs. A föld, a jószág szeretete, az ezek iránt érzett, szavakban szinte soha ki nem mondott felelősség ébreszti hajnalban az etetni vagy vetni indulót. A mindennapok teendői feledtetik velünk az átélt kudarcokat, de azokat az önmagunknak tett ígéreteket is, melyek úgy kezdődnek: jövőre biztos, hogy...
Egyik ilyen "fohászkodásukra" szeretném emlékeztetni gazdatársaimat. Ezt akkor tették, amikor látták, hogy aratás előtt a búzatáblában erdőt alkot az aszat, más néven a "szúróka" kétméteres, ostornyélnél vastagabb szára, a papvirágnak, hivatalosan ebszékfűnek pedig olyan a tömege, hogy a kombájnos szóba sem akar velünk állni. Amikor pedig két hét utánajárás után nagy keservesen mégis learattunk, szidjuk az időjárást meg a rossz földet. A mag egy része akkorra kipergett, másik nem kicsiny része benne maradt a "szalmában", amikor a papvirág vég nélküli zöldtömegét fulladozva keresztülpréselte magán az amúgy is kíméltető üzemmódban működő, selejtezésre régen megérett kombájn. Mit tegyünk?... Olyankor már semmit, legfeljebb tanuljunk a magunk baján.
Most kell tenni annak érdekében, hogy az amúgy elvárható termésből ne vesszen kárba 10-12 mázsa hektáronként. A mit és hogyan kérdésekre a választ a következőkben lehetne összefoglalni.
Mint ismert, a gyomnövények által okozott terméscsökkenés abból adódik, hogy elvonják a talaj víz- és tápanyagkészletét, többet felhasználva, mint a kultúrnövények, árnyékolásukkal és toxikus anyagok kiválasztásával gátolják a termesztett növény fejlődését. Terjesztik a gombás és vírusos betegségeket, csökkentik a talaj tavaszi felmelegedését. A gyom borította talaj művelésének, az elgazosodott vetemény betakarításának költségei jelentősen emelkednek.
A szántóföldi gyomirtásnak sokféle módja van, de a kalászosgabonában tavasszal csak a vegyszeres kezelés jöhet számításba. A megfelelő herbicid kiválasztásához jó, ha tudjuk, hogy milyen gyomok ellen azok milyen fejlettségi fázisában tudunk permetezni. Mivel az egyes gyomfajták más-más szerre érzékenyek, mindig és minden gazt ölő permet nem létezik. Igaz, hogy több szer kombinációjával, ha kell, el lehet érni egy nagyon széles hatásspektrumot, ami azonban jelentősen megterheli a zsebet. Na de minek védekezni az ellen, ami esetleg nincs is?
Gabonatábláinkon 8-10 féle gyomnövény okozhat gondot, ezek közül is 3-4 felelős a legnagyobb termésveszteségért. Ezek a mezei acat, a székfűfélék, a keserűfüvek, ritka vetésben az apró és sövényszulák vagy a muharfélék. Figyelembe véve azokat a szempontokat, hogy a szert könnyen be lehessen szerezni, ne legyen drága, s egymással kombinálható legyen, a következő vegyszereket tudnám ajánlani a kalászosok tavaszi gyomirtására.
BANVEL 3 liter/ha adagban, 2,4-D Aminsó 450 SL 1,8 liter/ha mennyiségben. Az első nagyon jól irtja a székfű és keserűfűféléket, a ragadós galajt, a pipitérféléket, a második az acatot, a szulákot. A két szert lehet kombinálni is. A permetezések a gabona 4-6 leveles állapotától a szárba szökkenés kezdetéig végezhetők el. Éjszakai fagy után permetezni tilos, a szerek hatásukat 8-10 fok feletti hőmérsékletnél fejtik ki, 25 fok felett viszont megnő a perzselési veszély. A kijuttatást követő négy órán belül lehullott csapadék csökkenti a gyomirtó hatást. Ismételt permetezés csak 10 nap elteltével történhet, utókezelésre mindenképpen válasszunk más szert. Ne feledjük, hogy a Banvel megkésett (szárba indulás után) alkalmazásakor súlyos kárt, kötődési zavart okozhat.
A 2,4-D Aminsóhoz hasonló hatású a DICOPUR M nevű szer, ebből 2,5-3,0 liter kell egy hektárra, a Dicopur F 600 szer hektáronkénti dózisa 1,2-1,4 liter. A LONTREL 300 gyomirtó szer 0,3 l / ha dózisban kiválóan irtja a fészkes virágú gyomnövényeket (pipitér- és székfűféléket, a mezei acatot, a parlagfüvet, a keserűfűféléket), érdemes kombinálni a Dicopurral vagy a 2,4-D-vel.
Sokan jó eredménnyel használják a GRANSTAR-t. Ebből a legtöbbször ampullában kapható szerből 15-20 gramm kell hektáronként. Széles hatásspektrumú, csak erős acatfertőzés esetén kell kombinálni 2,4-D-vel vagy Dicopurral. A Granstar a fagyok megszűntétől a gabonafélék zászlós levelének megjelenéséig alkalmazható a búza, árpa, zab, rozs és tritikále gyomirtására. Gyorsan felszívódik, a gyomok pusztulásának tünetei 2-3 nap után észlelhetők, az érzékenyebb gaz 10-20 nap után elpusztul, a kevésbé érzékeny törpe marad. Hatását a nedvesítő szer fokozza, talajban gyorsan lebomlik, két hónap elteltével bármilyen növény vethető utána.
A vegyszerválasztásnál nem elhanyagolható tényező annak ára. Alacsonyabb árkategóriájú a 2,4 Aminsó és a Dicopur, egy hektárra való dózisuk ára 35-45 hrivnya, a Granstaré 75-80, a Lontrelé 150 hrivnya.
Vegyszerezéskor sose feledjük, hogy a legjobb gyomirtó is okozhat csalódást, ha a kijuttatáskor a szabályokat nem tartják be. Permetezni csak kifogástalanul működő géppel szabad, induláskor tisztítani kell, és be kell állítani a hektáronkénti vízmennyiséget, az üzemi nyomást, cseppméretet, s a szükséges szórófejtípust kell használni. A vegyszeres gyomirtással egy menetben gombaölő szereket, lombtrágyát is permetezhetünk, odafigyelve persze ezek keverhetőségére. Szeles vagy fagyos időben, erős napsütésben semmiféle permetezésnek nincs helye.
Az eredményes gabonatermesztésnek a gyomirtás csak az egyik feltétele, nem kevésbé fontosak a talaj-előkészítés, a fajta és vetőmagválasztás, a vetés, a tápanyagellátás megfelelő elvégzése. A technológia valamennyi elemének betartása esetén számíthatunk csak magas termésre és jövedelemre.
Csizmár Béla,
