Órák luxuskivitelben

Világmárkák Kárpátalján

A mai kor emberének egyik legfontosabb mindennapi használati eszköze az idő mérésére szolgáló óra. Óra és óra között persze nagy különbség lehet. Laikusként azt gondolnánk, elsősorban pénzkérdés, milyen karórát visel az ember. A szakember szerint viszont ez nem egészen így van, mivel ma már a minőségi órák is megfizethetők.

A karórákat a kereskedelemben a származási ország szerint osztályozzák. Az elit kategóriát a nagy értékű svájci mechanikus órák képviselik. A középkategóriába az orosz, japán és egyes koreai mechanikus, illetve kvarcórákat sorolják. Külön kategóriát képeznek az angol, francia karórák, ékszerórák, valamint a jó minőségű hongkongi kvarcórák. A sort a tömegcikként gyártott koreai, taiwani, kínai kvarc- és elektromos órák zárják.

"Az elit kategóriájú mechanikus szerkezetű órák között máig a svájci órák a legelfogadottabbak. A vezető óragyártók között azonban éles a konkurenciaharc. A tavaly nyolcadszor megrendezett "Az év órái" világversenyen például egy japán Orient mechanikus óra lett "A legjobb standard mechanikus óra" kategória díjnyertese. A kvarc- és elektronikus órák piacát egyértelműen a japán és koreai gyártók vezetik. A kvarcórák precízebbek, ám míg vannak mechanikus órák, melyeket 150 éve gyártottak, és ma is kifogástalanul működnek, a kvarcórák "múltja" csak néhány évtizedes, így egyelőre nem tudni, hogy tartósságban is felülmúlják-e elődeiket" – mondja Alekszij Himinec óraszakértő, az ungvári Ljudmilla óraszaküzlet tulajdonosa.

Mindennapi használatra kiválóan alkalmasak a hongkongi órák (pl. Q&Q), melyek precízek és széles körben elfogadottak mind Ázsiában, mind Európában. Áruk nálunk jelenleg 45-200 hr között mozog. A japán és koreai Seiko, O.D.M., Orient, Samsung óramárkák évek óta az élvonalat képviselik az óragyártásban, és néhány tekintetben – design, széles modellkollekció – le is körözik a svájci márkákat. Áruk átlagosan 200 és 2000 hrivnya között mozog.

Az igazán nagy értékű órák jellemzője, hogy limitált szériában készülnek, általában összesen 100-500 egyedi, sorszámozott modell kerül belőlük piacra. Ezeket az órákat persze nem hétköznapi viselésre szánják, inkább ékszerként kezelik, s legtöbbször a multimilliomosok óragyűjteményét ékesítik.

Több százezer dollár értékű órákat csak az órakiállításokon láthatnak az érdeklődők, az óraszaküzletek biztonsági okokból sem vállalják ezek tartását. Az egyik legdrágább kijevi óraszaküzlet legértékesebb exkluzív karórái jelenleg 150-200 ezer dollárt (közel 800 000 hrivnya) érnek.

"Az órakereskedés nem úgy működik, hogy elmegyek egy nagybani raktárba és felvásárolok pár száz ilyen-olyan karórát. Az Európában, Oroszországban és Japánban gyártott luxusórák értékesítése szigorúan az adott cég engedélyéhez kötött. Feltétel a partneri megbízhatóság, a követelményeknek megfelelő üzlethelyiség, egy kvalifikált órásmester a garanciás órák javításához. A Raymond Weil márka értékesítési engedélyét például Ungvárral együtt összesen öt ukrajnai város nyerte el. A fiatal, piacérdekelt svájci Appella céggel viszonylag könnyen megegyeztünk, de az ugyancsak svájci Longines központi irodájával közel egy évig tárgyaltunk a hivatalos engedélyért. A vezető svájci cégek profi piackutatók. Volt rá példa, hogy az alacsonynak ítélt aktuális ungvári lakásárak miatt nem kaptunk engedélyt az egyik cégtől, mely úgy látta, hogy termékeiknek nem lett volna nálunk vásárlópiaca" – mondja a szakember.

Aki megengedheti magának, az Ungváron akár 4000-6000 hrivnyás áron is vásárolhat karórát, ékszerórát. Ez utóbbiak azonban elsősorban nem nemesfémtartalmuk miatt értékesek. Egy ékszerórában nemritkán 150-250 gramm arany, platina is lehet, díszítheti drágakő, mégsem annyira a "körítést", hanem magát az óraszerkezetet és márkát kell megfizetni.

A szakember szerint a keleti mentalitású ember ma is úgy gondolja, vesz egy drága órát, amely egész életében elkíséri, míg a nyugati embernek általában több órája is van, amelyeket alkalomhoz illően visel. Egyáltalán nem mindegy tehát, mikor, hol, milyen órát viselünk. Más óra illik strandra, fogadásra, üzleti megbeszélésre, esküvőre.

Hogy ki vásárol manapság luxusórát? Tíz vásárlóból hét férfi, akik számára jellemzően nem az ár, hanem a minőség, a megjelenés a mérvadó. A hölgyeknek ebből talán az lehet a legfontosabb konklúzió, hogy ha látnak egy szimpatikus férfit, mindenekelőtt az óráját nézzék meg...

Popovics Zsuzsanna

Óra

A mechanikus szabályozószerkezetű órák eredete máig tisztázatlan, első példányaikat kolostorokban találhatták fel és használhatták. Ezek figyelmeztették a sekrestyést, a szerzeteseket az imára szólító harang megkondítására.

Az első köztéri órát, amely már az órákat is ütötte, 1335-ben készítették és állították fel Milánóban.

Egy Peter Henlein nevű német lakatos 1500 körül kisméretű, rugós órákat kezdett készíteni. Ezek voltak az első hordozható időmérő szerkezetek.

Galilei vette észre 1582 körül, hogy az inga időmérésre is használható. Christiaan Huygens, holland csillagász és fizikus érdeme, hogy 1656-tól már ingával szabályozták az órák járását.

Az önfelhúzó zsebórára 1780-ban, Londonban adták ki az első szabadalmat. A modern mechanikus óra kerékszerkezete mozgó alkatrészekből, fogaskerekekből áll, amelyek a hajtósúlyról vagy -rugóról átviszik a mozgást a kis- és nagymutatóra.

Az elektromos órákban az elektromos áram egyfelől a súlyt vagy a rugóerőt helyettesítő energiaforrás lehet. Az első önálló telepről működő óra 1906-ra készült el.

Kvarckristályt először 1929-ben alkalmaztak az idő mérésére, alighanem ez a találmány jelentette a precíziós órák készítésében a legnagyobb előrelépést.

Az elektronikus alkatrészek XX. század végi miniatürizálásával lehetővé vált a teljes elektronikus karórák megalkotása. Az effajta órák bonyolult áramkörei már különféle időmérési funkciókra képesek, és digitális kijelzőn mutatják az időt.