Eladják a jövőt?

Kárpátaljai földpiaci trendek

Kárpátalján továbbra is patthelyzetben van a termőföldpiac, hiszen törvényileg tiltott a földrészlegek adásvétele, az illegális piac ugyanakkor évek óta virágzik, divatosak az úgynevezett zsebszerződések. A megye egyes térségeiben, főleg az üdülőövezetekben, illetve a közlekedési infrastruktúra szempontjából fontos térségekben óriási pénzekért kelnek el feketén a parcellák.

2005. január 1-jéig hirdettek moratóriumot a termőföld adásvételére Ukrajnában. Az utóbbi hetek fejleménye, hogy a parlamenti képviselők 2010. január 1-jéig meg kívánják hosszabbítani a moratóriumot, s első olvasatban már el is fogadták az erről szóló törvényt. A képviselők arra apellálnak, hogy a tilalom megszüntetése esetén felvásárolják a földet, s az emberek termőföld nélkül maradnak. Ivan Tomics, a parlament agrárpolitikai és földtulajdoni bizottságának elnöke szükségesnek tartja, hogy a moratórium eltörléséig az állam minden földtulajdonosnak adja ki a földtulajdont igazoló állami okmányt, mely nélkül lehetetlen a termőföldek hivatalos adásvétele. Országos viszonylatban viszont eddig csupán a földvagyonjeggyel rendelkezők 60%-a kapta meg az okmányt.

Vaszil Simon, a földtartalékok megyei állami főosztálya vezetőjének véleménye szerint fel kellene oldani a moratóriumot, ezáltal ugyanis megszüntethető lenne a zsebszerződések kötésének egyre elterjedtebb gyakorlata, azaz a termőfölddel való illegális kereskedelem. Ennek lényege, hogy a hatályos törvények megkerülésével az ügyeskedők megegyeznek a termőföld tulajdonosával, ugyanakkor a költségvetésbe egy fitying sem folyik be az adásvétel után. A föld ezekben az esetekben névlegesen korábbi tulajdonosa nevén marad, ám azon már az azt potom pénzért megszerző felvásárló gazdálkodik, ráadásul bérleti díjat sem fizet. Amikor azután majd megszűnik az adásvételi moratórium, a földtulajdont igazoló okmányt átírják a régiről az új tulajdonosra.

Kárpátalján a termőföld jelenleg hektáronként 2-10 ezer hrivnyáért cserél gazdát feketén. Az egyes hegyvidéki járásokban, különösen az üdülőövezetek és idegenforgalmi objektumok környékén, az ország minden részéről érkező felvásárlók azonban akár ezer USA-dollárt is felkínálnak egy árnyi földterületért.

Mivel a cserét általában, s ezen belül a földek csereberéjét nem tiltja a törvény, sokan ily módon jutnak manapság mégis földhöz a moratórium ellenére. Például személygépkocsit vagy lakásrészt cserélnek földparcellára, de sajtóértesülések szerint akadnak olyan esetek is, amikor például 1 ezer USA-dollárt cserélnek el egy földrészlegre.

Amikor néhány évvel ezelőtt elkezdődött az egykori kolhozföldek kimérése, rengeteg ember jutott földvagyonjegyhez. Sokan ezen a földön, mely gyakorlatilag még a birtokukba sem került, potom pénzért – 100-300 hrivnyáért – azonnal túladtak, holott a föld hektáronkénti reális értéke Kárpátalján már jelenleg is 2-7 ezer hrivnya között mozog, s a moratórium feloldását követően várhatóan jelentősen megugrik majd.

Sokakat a kíméletlen ínség kényszerített erre a lépésre, ugyanakkor az emberek egy része naivan abban bízott, hogy az elkótyavetyélt földvagyonjegy helyett ingyenesen igényelhetnek majd újat. A hatályos jogszabályok szerint azonban az, aki eladta a földvagyonjegyet, másodszor már nem privatizálhat ingyenesen földterületet. Azaz, ha valaki például bővíteni szeretné mezőgazdasági földterületét, ezt jelenleg csak úgy teheti meg, hogy az illetékes önkormányzati vagy állami szervtől bérel földet. Vaszil Simon éppen ezért fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy egy személy csupán egyszer kaphat díjmentesen magántulajdonba földrészleget, s meggondolatlanság aprópénzért túladni a később esetleg a boldogulást jelentő, jövedelmet hozó termőföldön.

Mint a főosztályvezető a Kárpátaljának elmondta, mára a megyében mind a 122 ezer arra jogosult személy megkapta a földvagyonjegyet, közülük 91,3 ezren (76%) rendezték véglegesen a földtulajdoni viszonyt, azaz ők már megkapták a termőföldtulajdont igazoló állami okmányt, melynek kiváltása 85-187 hrivnyába kerül. Ez a folyamat egyébként a Huszti és a Beregszászi járásban a legelőrehaladottabb, ahol a jogosultak 94,5, illetve 91,5 százaléka már megkapta a szóban forgó állami okmányt.

Egy földtulajdonosra megyei átlagban 1,33 hektárnyi földrészleg jut, míg a hegyvidéki járásokban a legkisebb földrészleg 0,25 ha, a síkvidéki járásokban területük akár a 3,7 hektárt is elérheti.

Baráth József