2004. május 28.

2004. május 28., 10:00 , 176. szám

"Valamennyien elteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni..." (Ap. Csel 2,4)

Az egy Isten három személy: Atya, Fiú és Szentlélek. Így teljes az Isten. A mi kereszténységünk akkor teljes, ha a Szentlélek Istennek megadjuk a hódolatot, ha őt sem zárjuk ki életünkből, sőt nagyobb teret engedünk a működésének. Ezt ünnepeljük ma.

Az Atyával és a Fiúval ott van a teremtéskor, Ő irányítja a prófétákat, az Ő erejéből lesz emberré a második isteni Személy megszületvén Máriától, és Őt küldi el az Atya és a Fiú pünkösd napján, hogy a megszülető egyházat irányítsa, éltesse.

Mi a teendőnk?

Ne legyen napunk, hogy tudatosan ne gondolnánk rá! Éljük át a bérmálás szentségét, személyes pünkösdi ünnepünkön. Szeressük Pünkösd ünnepét! Karácsonykor születik a Megváltónk, Húsvétkor végbeviszi a megváltás művét, Pünkösddel megkoronázza azt, szétárasztva mindazt, amit hozott a földre, amit tanított, amit elrendelt.

A Szentlélekkel a legtöbb keresztény nem tud mit kezdeni, megfoghatatlannak érzi. Mennyivel más Jézus Krisztus alakját magunk elé képzelni, de még a mennyei Atyánál is úgy érezzük, hogy több a fogódzópont. És a Szentlélek? Egy-két pünkösdi és Szentlélekről szóló ének vagy ima. Hallunk pünkösdi királyságról, van pünkösdi rózsánk. A tavasz megérkezését ünnepelték őseink, és ezt szentelte meg az Egyház, hiszen a Szentlélek ad életet, és tőle várjuk az Egyház nagy megújulását.

"A mi Urunk, Jézus Krisztus malasztja, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek közöltetése legyen mindnyájatokkal." (Aranyszájú Szent János liturgiája)

Itt érthetjük meg a harmadik isteni személy fontosságát, az emberek közötti egység nem valósulhat meg a Szentlélek kegyelme nélkül. Az Apostolok cselekedeteiben a különböző nyelvű emberek saját nyelvükön hallják az isteni üzenetet, vagyis a Szentlélek egyesítette őket.

Szent Pál írja: a keresztség által az egy Lélekben mindnyájan egy testté lettünk.

Az evangéliumban Jézus békességet ad, Szentlelket ad, bűnbocsátó hatalmat ad. Békesség, bűnbocsánat és Szentlélek nélkül nincs egység, nincs szeretet! Az ember nagy kísértése a gyűlölet, tombolásával minél többet pusztítani, visszavágni, megbosszulni, hazudni, háborúkat indítani és terrorcselekményeket végrehajtani.

Mi lenne, ha a nagyszerű, szent versengésben, belső megtisztulásban törnénk a krisztusi magaslatok felé, azon fáradozva, hogy minél krisztusiabbakká váljunk? Közelednénk a hegyen álló Krisztushoz és egymáshoz!

Ezt kérjük a Szentlélek Istentől. Amire mi, emberek, képteleneknek látszunk! Mert tudunk szétszakadni, összeveszni, de egymásnak hetvenszer-hétszer megbocsátani már nem tudunk. Pedig felejteni kell a sérelmeket! Közeledni kell egymáshoz! Meg kell ismernünk, szeretnünk egymást! Meg kell bocsátanunk szívből és együtt imádkozni:

Vigasztaló, igazságnak lelke, jöjj el és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennytől, és üdvözítsd, jóságos, a mi lelkünket!

Szabó Konstantin