Politikai bosszú a Rákóczi főiskola ellen?

Az ügyészség vitatja a magyar főiskola ingatlantulajdoni jogát

2004. május 28., 10:00 , 176. szám

A Beregszászi járás megbízott főügyésze március végén óvást nyújtott be a város polgármesteréhez a Beregszászi Városi Tanács azon határozata ellen, mely 2002-ben a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (jelenleg II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) örökös tulajdonába adta át a történelmi Bereg megye volt törvényszéki épületét. A városi tanács 2004. május 21-i ülésén tűzte napirendre a kérdést, és a főiskola képviselőinek bevonása nélkül előkészített határozatot hagyta jóvá.

Beregszász megyei jogú város képviselőtestülete 2002. január 23-i ülésén egyhangúlag döntött arról, hogy a város központjában álló, hovatovább életveszélyes állagú történelmi épületet a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola tulajdonába adja. A határozat kötelezte az új tulajdonost arra, hogy az épület hivatalos állagbecslésekor megállapított összeget köteles annak felújítására fordítani, illetve rendelkezett arról, hogy néhány új szakot indítsanak.

Az épület ünnepélyes átadására Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök és Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök jelenlétében került sor.

Az 5140 m2 alapterületű épület felújítása hatalmas munkát jelent, a becsült érték több mint tízszeresébe fog kerülni, melyhez máris számos magyarországi alapítvány, önkormányzat és egyéb szervezet járult hozzá. A II. világháború után laktanyaként, majd műszergyárként "hasznosított" épület siralmas állapotára utal, hogy csupán az egyes szinteken felgyülemlett üzemi hulladék: fém, korom, szennyezett por és egyéb törmelék kitakarítása, elszállítása több hónapot vett igénybe. Mára az épület tetőszerkezetét felújították, kiépítették a középnyomású gázvezetéket a városközpontban, és őszre elkészül a harmadik szint teljes felújítása. Az épületre fordított összeg már meghaladja annak becsült értékét.

A munkálatok helyzetéről az intézmény vezetői rendszeresen tájékoztatták a polgármesteri hivatalt és a város közgyűlését. Ennek ellenére a főiskola folyamatos támadásoknak volt kitéve az épület miatt, például – mint azt lapunknak a főiskola vezetői elmondták – az ominózus közgyűlést megelőző testületi ülésen Andrejeva Nagyija Vasziljevna képviselő éles hangú felszólalásában azt is elmondta, hogy az épület kérdésével már foglalkozik Gajdos István képviselő. Miután azonban a főiskola valamennyi, a városi tanács által támasztott feltételnek eleget tett, mindannyiszor nyilvánvaló volt a támadások mondvacsináltsága. A polgármesteri hivatal ugyanakkor a mai napig nem teljesítette a városi tanács határozatának azon pontját, mely szerint az épületben működő intézményeket kitelepíti – tudtuk meg.

Idén márciusban azután a Beregszászi járás megbízott ügyésze nyújtott be panaszt a város polgármesteréhez az immár több mint kétéves átadási határozat ellen, és javasolta a Tanácsnak, hogy az épület átadásáról szóló határozatát módosítsa, és rendezze annak tulajdonjogát.

A márciusban beterjesztett ügyészi óvás megvitatása csak a Beregszászi Városi Tanács május 21-i ülésén került napirendre, melyre a főiskola képviselői nem kaptak meghívást, és a határozattervezet előkészítésekor sem kérték ki a véleményüket.

Az ülésen dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke a Kárpátaljai Területi Tanács képviselőjeként vett részt és nehezményezte, hogy az ügyészi óvásról a tanács nem tájékoztatta a főiskolát, és úgy kíván határozatot hozni az ügyben, hogy előzőleg nem konzultált annak vezetésével. Az elnök felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a hatályos törvények értelmében jogukban áll elutasítani a javaslatot, vagy elnapolni azt, mivel a kérdés nem lett megfelelően előkészítve.

Zsupán József, Beregszász polgármestere ennek ellenére felolvasta a tanácsi határozat tervezetét, mely szerint a tanács helyt ad az ügyészi panasznak, azaz "rendezi" az épület tulajdonjogát, majd a főiskola használatába (!) adja azt.

A szavazást megelőzően Iljasevics Viktor, a Rákóczi főiskola jogi képviselője rámutatott: a 2002-es határozatot a hatályos törvényeknek megfelelően hozta a testület, amit mindkét érdekelt fél jogi képviselői helybenhagytak, és a főiskola eddig minden, a korábbi tanácsi határozatban megfogalmazott követelménynek és feltételnek eleget tett, tehát nincs alapja a tulajdonjog megkérdőjelezésének. Mint elmondta, utólag nem követelhetik az alapítványi formában, ukrán állami támogatás nélkül működő főiskolától, hogy az általa rendbe hozott épületnek ne tulajdonosa, hanem csupán bérlője legyen.

Dr. Orosz Ildikó elmondta: a főiskola tíz éve dolgozik azon, hogy önálló épületbe költözhessen, és eddig mintegy egymillió hrivnyát fektetett annak felújításába. "Jogállamban nem kell évente szavazni egy adott vagyontárgy, épület vagy vállalkozás tulajdonjogáról, és nem kell bírósághoz fordulni a birtokjog megtartásáért" – mutatott rá az elnök.

A felvetett érvek ellenére a képviselők végül megszavazták a határozatot. Döntöttek egy szakértői bizottság felállításáról is, melynek feladata részletesen megvizsgálni az épület további sorsának kérdését.

A tulajdonjog váratlan megkérdőjelezésének hátterében sokan politikai bosszúhadjáratot sejtenek (lásd a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökségének nyilatkozatát). Ezek szerint, miután az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségnek nem sikerült kiterjesztenie befolyását az oktatási intézményre, s az a megcsappant anyaországi támogatás ellenére is talpon maradt, a Gajdos István szociáldemokrata parlamenti képviselő által vezetett magyar ellenszervezet most a hatalmi szervek révén igyekszik ellehetetleníteni azt.

P. Zs.