Visk – 675 éves a szabad királyi koronaváros

2004. május 28., 10:00 , 176. szám

1329. április 26-án Károly Róbert király, tekintettel arra, hogy Máramaros földjét terméketlen ősrengeteg erdőségek borítják, Visk, Huszt, Técső és Hosszúmező szász és magyar hospeseit (vendégtelepeseit) különféle jogokban és szabadságokban részesíti, majd 1352-ben Sziget is részesül ebben a kiváltságban. Ettől kezdve gyakran nevezik az írások ezeket a településeket "az Öt Koronaváros" néven.

Hasonló kiváltságokkaI voltak felruházva az ország más szélein fekvő városok is, mint például Pozsony, Kassa, Eperjes, továbbá Brassó és Temesvár, valamint több dalmát város is. A mi vidékünkön sem volt ismeretlen ez a szabadalmazás: (Nagy-) Szöllős 1262-től, Felszász (Királyháza) 1272-től, Nagyszász (Szászfalu) pedig 1290-től rendezett tanáccsal bírt. Mielőtt ezen jogokat felsorolnám, az öt koronaváros közül Visk keletkezéséről, kialakulásáról szeretnék röviden írni.

Itt megjegyzem, hogy az eddig megjelent Viskkel kapcsolatos írások nem egyértelműen ítélik meg a város keletkezését. A leghitelesebb források erre nézve: Komáromy András A Hun Pázmán nemzetség ugocsai ágazata című munkája (Turul 1889/4.), Mihályi János Máramarosi diplomák a XIV. és XV. sz.-ból (1900), Bélay Vilmos Máramaros megye társadalma és nemzetiségei című könyve (Bp. 1943.), Szabó István Ugocsa megye ( Bp. 1937.), Györffy György Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. k.1998., továbbá figyelemre méltó Czébely Lajosnak a közelmúltban megjelent, Visk története című könyve.

Van egy meghatározó kiindulási pont, az 1271. esztendő, Visknek oklevélben történő első említése. A vitás kérdés az, hogy mint település már előbb is létezett-e, vagy csak ez után kezd kialakulni. Komáromy idézett munkájában bőven lehet olvasni arról, hogy V. István királynak Ottokár cseh király ellen vívott harcában a Bihar vármegyei Hun Pázmán nemzetségből való Marcell comes (ispán) három fia: Achilles, Mikó és Csépán (István) vitézül kitüntette magát. Achilles az 1271. május 21-i ütközetben életével is fizetett. E hőstettet azzal hálálta meg a király, hogy a két testvérnek adományozta az Ugocsa megyében fekvő Visk földjét. Ekkor még Visk Ugocsához tartozott és mint királyi birtok , erdőségeivel az Árpád-házi királyok vadászterülete volt. Az erdőóvó ardók és ide vadászni járó királyok fő szálláshelye Felszász (Királyháza) volt.

A Hun Pázmánok már előbb is ismertek voltak Ugocsában, mert IV. Béla egyik bizalmas embere, a pécsi püspök Hun Pázmán nembeli Achilles – de nem az, aki a Rába és Rábca közötti ütközetben esett el – 1251-ben Verbőcöt kapja adományba, ki birtokát rá testálta rokonára, Pázmán fia Dersre, aki Komáromy szerint unokatestvére volt a Marcell fiainak. Egy másik Hun Pázmán ivadék is ismerős Ugocsában: Felician comes fia Márton, ki Fancsika alapítója és őse a már kihalt Fancsikay és Lázár családoknak. Tehát Marcell comes fiai voltak Visk alapítói. Előtte más gazdák nem lehettek, mert az 1271. adománylevél utalt volna erre, mint Verbőc esetében. Achilles pécsi püspök úgy kapta Verbőcöt, hogy ott a korábbi birtokos Márk fia Péter utód nélkül elhalt, s a birtok visszaszállott a koronára. Egyébként is, Visk mint "terra" azaz földterület és mint királyi birtok említtetik.

Közben az adományozott Marcell-fiak rendezték Erdélyben és Biharban lévő birtokügyeiket, s 1281-ben már Visken találjuk őket, ugyanis az történt, hogy IV. Béla veje, Leó halicsi herceg orosz népeivel Máramarosba rontott, és Visk urainak királyi pecsétes birtokadomány-levelét elrabolta. Kun László királyhoz fordultak a bajba jutott vesztesek, aki újabb adománylevéllel látta el őket, s ebben már a tiszai vám és tartozékainak javai is szerepelnek. Ennek utána, hogy a megsokasodott rablók és fosztogatók ellen biztos menedékük legyen, kicsi falujuk felett várat is építettek. Erről a várról két okirat tesz említést 1299-ből és 1300-ból.

III. Endre, az utolsó Árpád-házi király különös gondot fordított Máramarosra, nem kevésbé a sóbányákra. Megkezdte e térségnek vármegyévé való szervezését. Az akkori hadi és politikai viszonyok között vár nélkül vármegyévé nem alakulhatott a térség, a közelben vár meg csak egy volt: a viski, de ez meg Ugocsához tartozott. A király felkérte Mikót és Csépánt egy csereszerződésre: átadják a várat neki, ő pedig Ugocsának más részein kárpótolja őket. Így került birtokukba Rakasz, Feketeardó (a mai Szőlősvégardó) és Nyírtelek gyéren lakott vagy lakatlanná lett helységek. Itt aztán további négy falut építenek: Mátyfalvát, Újhelyt, Karácsfalvát és Újlakot. Mikótól származik az Újhelyi família, Csépántól pedig a Zovárdffy család.

Visk pedig az Úrnak 1300. esztendejében visszaszállott a koronára. Ettől kezdve Visk Máramaroshoz tartozik. 1303-tól a vármegye első főispánját is ismerjük: a Pók nembeli Móricz fia Miklós, aki korábban főpohárnokmester és erdélyi vajda, majd Bereg és Ugocsa megyének volt főispánja. Kezdetben a vármegye központja a viski vár volt, a többi településnek, Técsőnek és Szigetnek első említése 1308-ból való. Györffy fentebb említett könyvében ír egy francia földleíróról, ki Kelet-Európában járva, Máramaros sószállító vizeiről és a Tisza mentén fekvő településekről is ír – Huszt és Hosszúmező kivételével – ilyen formában: Vysic, Thecu, Soget, azaz Visk, Técső, Sziget. Lakosai III. Endre által betelepített szász és magyar hospesek voltak. A települések fejlődése a sóbányákkal hozható kapcsolatba, még inkább azokkal a szabadságjogokkal, melyeket 1329-ben, ill. 1352-ben nyertek, s amelyeket a későbbi századokban 1848-ig a királyok újból és újból megújítottak.

A huszti vár felépülésével (1353), Sziget központtá tételével Visk kezdte elveszíteni addigi jelentőségét, váráról többé nem is hallani. Annak ellenére, hogy ez az öt város annyira együvé tartozott, mindegyiknek külön-külön története van. Lakosai között vannak mind az ötben azonos nevűek, de többségükben mégis eltérő famíliákról van szó. Viskről az első hiányos névjegyzék 1546-ból, az első teljes összeírás 1550-ből való. Ekkor 120 családfőt írtak össze, ami azt jelenti, hogy a reformáció idején lakossága kb. 500 fő lehetett. Több mint 20 olyan családnév olvasható az 1550-es összeírásban, amelyek most is a leggyakoribb családnevek Visken. Első templomát, melynek építési idejét nem tudni, Szent Miklós tiszteletére szentelték, és Mátyás király idején a Talabor vizén jövedelmező malma volt.

Józan Lajos

A szabadalmas város 1329-ben nyert jogai:

1. Bármely szabad állapotú ember szabadon jöhet ide és biztonságban lakhat, és bármikor értékeivel szabadon távozhat, eladva épületeit, s lefizetve a szokott földbért a falunagy engedélyével.

2. Semmilyen ispán, csak a király által kinevezett vagy a maguk által választott bíró ítélkezhet fölöttük.

3. Bírót és papot egyházuk számára közakaratból maguk választanak.

4. A vendégek a papot illető tizedet a mezőn hagyják.

5. A papok 50 szántófölddel bíró egész telek után tizedként 1 dénár-M-t (máriást) fizetnek a megyéspüspöknek.

6. A gyilkos emberölésért 2 M-t fizet.

7. A bírság halálos sérülés miatt 1 M, egyszerű bántalmazás miatt 1/2 M, vér nélküli bántalmazás miatt 60 den., szidás miatt a szidalmazott óhaja szerint.

8. Minden belső jogügyet bírájuk és az esküdtek intéznek, kivéve az emberölést, erőszakot, lopást és gyújtogatást, ami felett a király bírája fónagyukkal ítél, kik a bírságon 2/3-1/3 arányban osztoznak.

9. Nem módosíthatnak a békéltetésen.

10. Az általuk irtásba foglalt földet más nyelvűek vagy nemzetiségűek nem vehetik el.

11. Földbér gyanánt minden egész telek után fél fertót adnak Sz. Márton napján.

12. Árujukat bárhová akadály nélkül vihetik, ... kereset esetén bírájukhoz fordulhatnak.

13. Szabadon tarthatnak vámmentes hetivásárt.