Bevásrlóturizmus: Házhoz jön a forint

Az Asztély–Beregsurány határátkelőn tavasztól megduplázódott az Ukrajnába utazó magyar állampolgárok száma. Szomszédaink korábban jellemzően csak a határhoz legközelebb eső üzemanyagtöltő-állomások valamelyikét "látogatták" meg, újabban viszont be is vásárolnak, elsősorban az ukrán áru "olcsósága" miatt.

A Nyírbátori Határőr-igazgatóság tájékoztatása szerint a magyar–ukrán határszakaszon májustól csak a Beregsurány–Asztély határátkelőn nőtt jelentősen az utasforgalom. Beregsuránynál ebben az évben januártól áprilisig naponta átlagosan 4-6 ezer fő lépte át a határt (mindkét irányba), áprilistól a mai napig pedig átlagosan 8-10 ezren kelnek át az országhatáron. Az utasok több mint fele (58%) magyar állampolgár, ez átlagosan napi 4-6 ezer ki- és belépő személyt jelent.

Hétvégén – péntek délutántól vasárnap estig – érezhetően megélénkül a határforgalom, a be- és kiutazók száma ilyenkor jócskán meghaladja a tízezer főt. A magas utasforgalom ellenére nem jellemző, hogy hosszabb kocsisor alakulna ki a Magyarországról való kilépéskor, ami részben annak tudható be, hogy május elsejétől a magyar utasok útlevelét nem kezelik (magyar részről nem kerül bele dátumbélyegző).

A Záhony–Csap határátkelő utasforgalmában nem hozott jelentős változást Magyarország európai uniós csatlakozása. Január és március között naponta átlagosan 4 500 utas (összesen 413 ezer fő) lépte át Ukrajna irányába az országhatárt, s a belépők 52%-a volt magyar állampolgár (212 ezer fő). Áprilisban naponta átlagosan 4 800 fő, májusban 4 600 fő utazott Ukrajnába. A Tiszabecs–Tiszaújlak határátkelőn április–májusban 29%-kal több magyar állampolgár lépte át a határt, mint január–februárban.

Gréczi Tibor százados, a magyar Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnokságának sajtóreferense kérdésünkre megerősítette, hogy májustól nőtt a magyar állampolgárok részéről a Magyarországra történő árubevitel. "Ez inkább szezonális jellegű növekedés. Nyáron többen utaznak külföldre, és a magyar állampolgárok vásárolnak is. Annyi változás történt, hogy míg korábban a magyar állampolgárok 28-29 ezer forint értékben hozhattak vámfizetés nélkül árut az országba, Magyarország európai uniós csatlakozása óta ez az értékhatár 175 euróra (kb. 42 ezer forint – a szerk.) nőtt. A határtól légvonalban számított 15 km-en belül lakóknak ugyanakkor ez az értékhatár 20 euróra van korlátozva" – mondja a százados.

A hazautazó magyar állampolgárok tartják a megszabott értékhatárt, legalábbis a magánforgalomban nem növekedett a vámilletékbefizetés az elmúlt időszakban, az azonban kétségtelen, hogy jelentősen fellendítették a helyi kereskedelmet.

Mezőkaszonyban csak a határátkelőhöz vezető Barabási utcában négy ABC működik, nem beszélve a szintén szép forgalmat bonyolító spájzos-garázsos miniatűr áruldákról. A határszéli településen évek óta szívesen látják a határ túloldaláról érkező vásárlókat. Részben a szépszámú kereskedelmi egység közötti konkurenciának tudható be, hogy a mezőkaszonyi élelmiszerüzletekben mindig is bővebb volt az áruválaszték, mint mondjuk a környező települések kevésbé konkurenciafüggő üzleteiben.

Az árubőségre most sem lehet panaszuk a helybélieknek, ám az árak érezhetően nőttek az utóbbi időszakban, aminek persze számos oka lehet, hisz külföldi vásárlóból eddig is volt elég a faluban. Tény, hogy a helyi kereskedők elmondása szerint újabban nem heti, hanem napi rendszerességgel töltik fel az üzletek árukészletét, főként a hely- és hűtésigényes árufélék esetében (sör, tej- és hústermék, ásványvíz, üdítők, szeszes italok stb.). Az áru 98%-át a szomszédos országból érkezők vásárolják fel, esetenként egyszerre akár 400-500 hrivnyát is otthagyva a pénztárnál.

Az eladók szerint a "magyarok" mindenre vevők, ami csak mozdítható, avagy elfér egy személygépkocsi, furgon rakterében. Az élelmiszer mellett kelendők a háztartási és ruházati cikkek, a lábbeli, a játék, az illatszer, de még a giccs ajándéktárgy és a művirág is.

Hasonló a helyzet Beregszászban is, ahol szombat-vasárnap több a magyar, mint a honi rendszámú személyautó. Nagy tételben fogy a sör, ásványvíz, üdítő, cukor, liszt (az értékesített árumennyiség pár hete megduplázódott az év eleji forgalomhoz képest), és az őstermelők legnagyobb örömére a helyben termett zöldség, gyümölcs is kelendő (idén például nem is lehetett 2 hrivnyánál olcsóbban cseresznyét kapni a városban).

"Jól megy" minden festék, oldószer, pemzli és ecset, de van vásárló traktoralkatrészre, barkácsszerszámra is. A divatcikkek közül leginkább a sportcipők és melegítők fogynak, jellemzően inkább a drágább, jobb minőségű termékek.

Az egyik piaci édességstand eladója szerint forgalma május óta megtriplázódott (!), és vélhetően nem a beregszásziak lettek egy csapásra édesszájúak. A magyarországi vásárlók esetenként 300-500 hrivnya értékben viszik portékáját, és a legkeresettebb csokoládéfélékből újabban nem győz eleget rendelni/szállítani. Ezek ára 20-30%-kal nőtt a januári-februári árszinthez képest.

Az eladók szerint a külföldiek vásárlókedve az utóbbi hetekben tapasztalt általános drágulás ellenére sem csökkent. A tendencia az, hogy hétről hétre több a Magyarországról átruccanó vásárló, akik egyre "bátrabban" válogatnak az "ukrán" (figyelem, már nem ruszki!) áruból.

Élelmes szomszédaink egyes élelmiszerekből – pl. csokoládé, édesség, keksz, keménysajt, étolaj, cukor – egyszerre több kilogrammot is felvásárolnak, amit azután rokoni, ismeretségi körben felárral értékesítenek. Mint mondják, így "visszajön" a befektetett pénz, és megtérül a saját részre vásárolt termékek ára. Nem rossz biznisz.

Badó–Baráth