A Ruszkai-Pálóci család és Nagydobrony a XIII–XV. Században
(Folytatás az előző számunkból)
Az Abák sorsával egy ideig összefonódott a Ruszkai család története is. De nézzük, honnan is ered a család, hogyan emelkedett fel a Ruszkaiak csillaga. Ősük az (Aba) újvári Pányok falu egyik részbirtokosa, bizonyos Gergely volt. Fia, Jakab valami módon V. István közelébe került, és volt alkalma – s persze szerencséje – vitézségével kitűnni a bulgáriai harcokban. Ezért 1263-ban Szenna, Rát, Nagycsepely és Radics ungi várföldeket kapta jutalmul. Nem kizárt, hogy a bőkezű adomány elnyerésében az Abák támogatása is közrejátszott. 1290-ben Jakab már Aba Amadé ungi helyettese, és kitartott urai mellett a rozgonyi csata idején is. 1311-ben szerzi meg Ruszka falut a Ptruskaiaktól, innen ered a család neve. 1316-ban, már ekkor hajlott korú lehetett, Amadé fia László helyettese, aki ekkor még ungi ispán.
Fiai, Dobó és János viszont idejében pártot váltottak, 1317-ben ugyanis a király oldalán harcoltak Komárom alatt. Jánost egyébként a Bátor megkülönböztető előnévvel említik a források, nyilván cselekedeteivel szolgált rá erre a jelzőre. Dobó sem maradhatott el mögötte harci erényeiben, hiszen Trencsénnél és a szerbiai Koluba vára alatt is Károly király seregében harcolt.
Vitézkedésük nem maradt illő honorárium nélkül. A király 1321-ben nekik adományozta Galamblázt – ez volt Rát korábbi neve – és a Bereg megyei (Nagy)Dobronyt. Más birtokaik is voltak már ekkor Ungban. Például övék volt Palágy.
Csakhogy Jakabnak volt egy Péter nevű testvére, akiben a Pálóciak ősét tisztelhetjük. Neki is két fia volt: Mátyus és Túz Pető. Unokatestvéreik gyors vagyonszerzése Ung megyébe vonzotta őket is. A király nekik adományozta Dubróka (Dobrua) földet. Ki tudja, milyen okból, a család két ága, tehát a Ruszkaiak és a Pálóciak, 1327-ben újraosztják birtokaikat, és az utóbbiak birtokába került Nagycsepely, Szenna, valamint Palágy és Galambláza fele.
Így született meg a Ruszkaiak munkájából, vitézségéből a Pálóci-vagyon. Ne legyünk azonban túl igazságtalanok hozzájuk. Már korán Károly Róbert szolgálatában állva, nyilván ők is kivették részüket uruk országegyesítő harcaiból. Ezt látszik alátámasztani, hogy az említett Mátyus és Pető András nevű testvére a Borsa Beke kezén lévő ugocsai Nyaláb várának ostrománál esett el. Túz Petőből hamarosan beregi ispán lett (1335-1342).
A Pálóci család gyorsabb emelkedése már Zsigmond király idejére esik (1387-1437), amikor 1419-ben Mátyus és Imre a titkos kancellária élére került, s mellesleg beregi ispánok is voltak. Testvérük, Pálóci György ekkoriban előbb erdélyi püspök, majd 1423-tól esztergomi érsek.
A XV. század elején a Ruszkaiak és a Pálóciak vagyona volt együtt a harmadik legnagyobb Ung megyében a Drugeth és Nagymihályi família vagyona után. Már 1398-ban a Pálóci család 220 jobbágyát vették számba. A Ruszkaiak 122-vel rendelkeztek Ung megyei birtokaikon, és 60 jobbágytelkük volt a Bereg megyéhez tartozó Dobronyban. (Dobronyt 1400-ban csatolták Ung megyéhez.)
Érdekesség, hogy 1396-ban Zsigmond király Munkácsot és uradalmát Korjatovics Tódor elűzött podóliai hercegnek adományozta, s 1400 táján őt is mint dobronyi birtokost említik a történeti források. Ebből is látható, hogy Nagydobrony, talán, mert jelentős lélekszámú település volt már a XIV- XV. században is, jelentős vonzerőt képviselt a kor nagybirtokosai számára.
A Pálóciak a későbbi évszázadokban már nem kapnak főszerepet az országos politikában. A Ruszkai család a XV. század második felétől Ruszkai Dobónak nevezteti magát. Olyan neves államférfiak kerültek ki közülük, mint Dobó Ferenc, Bereg megye főispánja, a magyarországi és erdélyi pénzverő és sókamarák grófja, és Dobó István, az egri hős.
Varga Sándor
