Az elnökválasztás tétje

Interjú Olekszandr Morozzal

2004. szeptember 10., 10:00 , 191. szám

Kárpátaljai kampánykörútja során a napokban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán járt Olekszandr Moroz, az Ukrajnai Szocialista Párt elnökjelöltje. Az alábbiakban arról kérdezzük a szocialista párt elnökét, miért tartotta fontosnak ellátogatni a politikai támadásoknak kitett magyar felsőoktatási intézménybe, valamint arról, hogy "belülről" milyennek látja a lassan a hajrához érkező ukrajnai elnökválasztási kampányt.

– Miért tartotta fontosnak felkeresni a Rákóczi főiskolát?

– Beregszász kampánykörutam egyik állomása volt, s természetesen éltem a főiskola meghívásával, melynek elhíresült "épületügye" is igazolja, hogy vannak olyan erők ebben az országban, melyek a saját céljaik érdekében nyíltan szembeszegülnek a társadalom, a helyi közösségek érdekeivel. A kárpátaljai magyar főiskolának vitathatatlanul a Beregszász főterén álló reprezentatív épületben a helye, s akik ezt nem így gondolják, azok szerintem sem nem humánusak, sem nem demokraták. Azt kell mondjam ugyanakkor, ami a főiskolával történik, az egyáltalán nem meglepő, sőt nem is egyedi eset (lásd a három szumi felsőoktatási intézmény erőszakos "összevonásának" kísérletét). Az SZDPU(o) arra törekszik, hogy minél kiterjedtebb kontrollt gyakorolhasson a társadalom fölött, hisz olyan pártként van hatalmon, mely igen csekély támogatottsággal bír a lakosság körében.

– Ön gyakorlatilag Ukrajna függetlenségének pillanatától aktív szereplője az ország politikai életének. Hogyan látja jelenleg az ország jövőjét, megítélése szerint mi a tétje az október végi elnökválasztásnak?

– A jövő Ukrajnája egy szuverén, demokratikus, szociális irányultságú állam. Ehhez arra van szükség, hogy az októberi elnökválasztás során olyan politikus kapjon megbízatást az államelnöki tisztre, aki független az országot jelenleg uraló klánoktól és oligarcháktól. A jó úton való haladás másik feltétele a társadalmi élet legfontosabb szféráinak reformja, mint amilyen például a gazdaság, a helyben való munkavállalási lehetőségek megteremtése, az oktatás, a szociális kérdések stb. Mindehhez a költségvetésnek kell anyagi hátteret biztosítania, mégpedig a szürkegazdaság felszámolása és a prosperáló vállalkozások, az ígéretes nagyberuházások támogatása révén. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az elnökválasztás tétje a törvényeken alapuló rend megteremtése, Ukrajna jogállamiságának megszilárdítása.

– A legtámogatottabb jelöltek egyikeként hogyan látja a mostani kampányt? Mi a véleménye a választások tisztaságáról, hogyan értékeli a kampány során alkalmazott pr-fogásokat? Számíthatunk-e visszaélésekre a szavazás idején, illetve azt követően?

– Az államhatalom részéről gyakorlatilag ugyanaz a séma és technika ismétlődik, mint a 2002-es parlamenti választások idején. Ennek része volt már a jelöltállítás folyamata is, hiszen legalább 13 olyan kvázi-jelölttel számolunk, akiknek segítői-megfigyelői egyértelműen a hatalmi jelöltre dolgoznak. Azután figyelembe kell vennünk az egyoldalú agitációt és médiapropagandát, a választási bizottságok inkorrekt összetételét s a különböző provokációkat, mint amilyen például a kijevi piaci robbantás volt.

Nemcsak arról van szó, hogy minden adminisztratív eszközt felhasználnak a hatalmi jelölt pozícióba juttatása érdekében, de amennyiben nem a "megfelelő" jelölt nyeri a választásokat, valószínű, hogy egészében megsemmisítik az elnökválasztás eredményét, elkerülendő a hatalom nyílt kudarcát. A választások idején várható zavargásoknak, provokációknak éppen ez lesz a "rendeltetése" (lásd a munkácsi polgármester-választást). Más kérdés, hogy miként reagál majd minderre a nemzetközi közvélemény. Ebből a szempontból sem mindegy, milyen módon zajlanak le a választások októberben.

– Megítélése szerint milyen irányba kellene haladnia-fejlődnie Ukrajna nemzetiségi-kisebbségi politikájának a választásokat követően?

– A válasz egyszerű: Ukrajna alkotmányának megfelelően. Ez kell, hogy legyen az irányelv. Valamennyi etnikai csoport támogatása, fejlesztése az ország előrehaladását szolgálja. Ide tartozik egyebek közt az anyanyelvi jogok garantálása valamennyi társadalmi színtéren, beleértve a politikát is.

P. Zs.