A hulladékhasznosításról néhány szóban
Október a gyümölcsösben
A kertjeinkben, valamint háztartásunkban keletkezett hulladék túlnyomó része megfelelő kezelés után újra hasznosítható, ezekből a szerves anyagokból ugyanis komposzt készíthető.
A komposztáláshoz úgynevezett komposzttelepet készítünk. Ennek a kert félreeső, árnyékos helyét válasszuk, ahol döngöljük le a talajt, és vegyük körbe a területet 15 cm mély és 20 cm széles árokkal. Vigyázzunk, hogy a telep ne lejtsen a közepe felé, ne legyen teknő alakú, mert a befolyt esővíz rothadásnak indítja a hulladékot, és az értéktelen, bűzös halmazzá válik.
A komposzttelepen a hulladékot rétegezve helyezzük el, kb. 10 cm vastagságú rétegben elterítve azt az egész kijelölt területen, majd a jobb érlelés elősegítéséhez szórjunk rá négyzetméterenként 10-15 dkg vegyes műtrágyát. A következő réteget hasonlóan rakjuk fel és kezeljük. A művelet értelme, hogy az így összerakott komposztdombon, ami kb. 1-1,5 méter magas lehet, gyarapítjuk a növényi tápanyagok mennyiségét. Ezek a hulladékokkal keveredve egy szerves tömeggé, komposzttá érnek. Figyelnünk kell arra, hogy a komposztdomb ki ne száradjon, vagy túl ne hevüljön, ezért időnként meg kell locsolni. Az öntözések számát a domb nagysága, térfogata és melegedésének mértéke határozza meg. A komposztálás által lehetőségünk nyílik a lemetszett gallyak és ágrészek újrahasznosítására, a vegetációs időszak végén lehullott lombbal együtt.
Ha fás szárú hulladékot kívánunk komposztálni - fanyesedék, szőlővenyige, rőzse stb. -, ássuk el komposztgödörbe, ahol az több év alatt bomlik el teljesen. Természetesen előtte érdemes ezeket az anyagokat megfelelő méretűre aprítani. Napjainkban terjedőben vannak az úgynevezett komposztaprító gépek. A késtárcsás komposztaprítók gyorsan és tökéletesen tudják felaprítani a kerti maradványokat, ezáltal megkönnyítve és meggyorsítva azok lebomlását.
Az őszi falomb komposztálásával is jó trágyát nyerhetünk, azonban vegyük figyelembe, hogy a vadgesztenye és a dió lombja növekedésgátló anyagokat tartalmaz, ezért azok ne kerüljenek se a komposzttelepre, se pedig más formában a kertbe. Nagyon figyeljünk arra is, hogy ne kerüljön a komposzttelepre fertőzött növényi rész. Az őszi falombot közvetlenül is felhasználhatjuk trágyázásra, az őszi mélyszántás előtt. Ekkor ajánlott pétisót is kiszórni, hogy a bomláshoz elegendő nitrogén álljon rendelkezésre.
Figyelnünk kell azonban arra, hogy bajt ne okozzunk a hulladékhasznosítással. Elsősorban azt kell megjegyeznünk, hogy nem minden trágya, ami hulladék. A lekaszált gyomszalma például hosszú időn keresztül tartalmazhat csíraképes gyommagot. Ennek komposztba keverésével elfertőzhetjük az egész kertünket.
M. B.
