Orosz Ildikó: Jócskán van még feladatunk

Tisztújító közgyűlés előtt a KMPSZ

2004. november 26., 09:00 , 202. szám

Tisztújító közgyűlést tart december 4-én a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ). A szövetség XII. közgyűlése előtt dr. Orosz Ildikó elnökkel beszélgettünk a legutóbbi tisztújítás óta eltelt négy esztendőről.

- Az elmúlt időszak elsősorban a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítése szempontjából volt rendkívül hasznos és eseménydús - mondja a KMPSZ elnökasszonya. - Magyarországon törvény született a határon túli magyarokról, s a jogszabályhoz kapcsolódó oktatáspolitikai döntések előkészítésében szövetségünk is részt vett. A KMPSZ elképzeléseit is tükrözi például a Szülőföldön magyarul elnevezésű anyaországi pályázati rendszer felépítése. Az elmúlt időszak legnagyobb kudarca ugyanakkor, hogy miután sikerült megteremteni a törvény alapjait, egy politikai váltás következtében a lebonyolítást most egy másik szervezet végzi. Szervezetünk a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Bizottságán keresztül aktívan részt vett a határon túli pedagógusoknak, oktatóknak, diákoknak szánt egyéb kedvezmények, pályázati lehetőségek kidolgozásában, véleményezésében is. További pozitívum, hogy Kárpátalján létrejött egy oktatási koordinációs bizottság - a grémiumba a KMPSZ is delegál küldötteket -, amely hivatalos tanácsadói testületként működik a megyei állami tudományos és oktatási főosztály mellett. Véleményünk szerint ez lehet az első lépés a magyar tankerület, hosszú távon pedig a kulturális autonómia létrehozásának irányában.

- Vannak ugyanakkor aktuális, napi problémáik is...

- Csupán két ilyet említenék: a huszti magyar iskola önálló működésének és a Rákóczi főiskola új épülete tulajdonlásának kérdését, melyek máig megoldásra várnak. Mindkét "ügy" rámutat arra, hogy a kárpátaljai magyar oktatás általános politikai kérdéssé vált, és a döntéshozók esetenként nem a helyi magyar közösség érdekeit preferálják. Az aktuálpolitikának az oktatásra gyakorolt hatása viszont gátolja, szűkíti a magyar oktatás fejlődését, rövid és hosszú távú tervezésének lehetőségeit.

- A KMPSZ az érdekvédelmi-szakmai programokon túl számos, a magyar intézményes oktatással kapcsolatos feladatot is felvállalt, mint amilyen például a szórványoktatás, a tankönyvellátás, az infrastrukturális fejlesztés stb. Véleménye szerint hosszú távon is szükség lesz a szervezet tevékenységének ezen aspektusára?

- Nagy valószínűséggel igen. Egyetlen példát említenék, a szórványoktatás kérdését. Tény, hogy az újonnan létrejött magyar óvodák, iskolák nehezen épülnek be az állami iskolarendszerbe. A hetedik éve működő rahói magyar iskola például idén költözött önálló épületbe, ám fenntartási költségeit továbbra sem vállalta fel az állam, így az a civil szférára, egyházakra hárul. A vasárnapi iskolák sem kapnak állami normatív támogatást, noha már törvény is született e tárgyban. Lesz még dolgunk a tankönyvkiadással is. Magyar írásminták, matematikai munkafüzetek továbbra is a KMPSZ révén jutnak el évről évre a magyar elemi osztályokba. Emellett hiánypótló tankönyvek is születnek. Szerencsére vannak pedagógusok, akik ismereteiket, tapasztalataikat tankönyvíróként is képesek kamatoztatni. A folyamat elindult, mi a megvalósításhoz szükséges anyagiakat, eszközöket igyekszünk biztosítani pályázati úton. Akad teendő az infrastrukturális fejlesztés tekintetében is. Az iskoláknak továbbra is szükségük van modern eszközökre, a könyvtáraknak magyar szakkönyvekre. Állami szinten az ellátás ma még nem biztosított, így a hiányok pótlására a jövőben is marad a civil szféra.

- Milyennek ítéli meg a szakmai érdekérvényesítés lehetőségeit napjainkban?

- A kilencvenes évek elején szinte minden téren pozitív hozzáállás volt tapasztalható a kisebbségi ügyek tekintetében. Ma úgy látom, egyre több gátja van a szakmai, közösségi érdekérvényesítésnek. A KMPSZ által felvetett problémákra gyakran nem a megoldáskeresés szándékával tekintenek az érintettek. Ugyanakkor a Pedagógusszövetség 13 éves működésével tekintélyt vívott ki magának, álláspontja mérvadó a szakmai, érdekvédelmi kérdésekben. Ezenkívül a megyei tanács képviselőjeként tagja vagyok a megyei tanács oktatási bizottságának, ahol szintén lehetőségem van képviselni a Szövetség érdekeit.

- Melyek azok a szakmapolitikai irányvonalak, amelyek a jövőben meghatározzák a KMPSZ fejlődését, tevékenységét?

- A KMPSZ hosszú távú céljait, feladatait az 1991-ben elfogadott alapszabálya rögzíti. Az akkor megfogalmazott tudatos és átgondolt támpontok máig érvényesek. Továbbra is napirenden van az iskolahálózat bővítése, a magyar tankerület létrehozása, a tehetséggondozás. Idővel persze változnak a viszonyok, lehetőségek. Például a felsőoktatásban vannak olyan területek, melyeket jelenleg nem fed le a beregszászi magyar főiskola, Kárpátaljának ellenben szüksége van magyar orvosokra, jogászokra, pénzügyi és közigazgatási szakemberekre. Így célkitűzéseink egyike, hogy a magyar diákok számára külön helyet kell biztosítani az állami felsőoktatásban.

-nagy-