Aknaszlatina: "Semmi nincs feledve, senki sincs feledve"

Hatnapos emlékmenet az áldozatokért

Hat nap alatt 220 kilométert gyalogolt az a 11 fős aknaszlatinai csapat, melynek tagjai így kívántak tisztelegni azon kárpátaljai magyar férfiak emléke előtt, akiket 60 éve hurcoltak a Gulág haláltáboraiba.

Az ötletgazda Sóbányi Imre, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke volt, aki még a Szövetség tavaszi választmányi ülésén vetette fel: szenteljenek gyalogmenetet a több tízezer magyar lágeráldozat emlékének.

Az aknaszlatinai csapat múlt hétfőn indult útnak, és Rahó, Nagybocskó, Szlatina, Visk, Huszt, Dolha érintésével szombaton érkezett a szolyvai emlékparkba.

"Az első nap nagyon nehéz volt, Rahóig 52 kilométert gyalogoltunk, jobbára hegynek fel. Izmaink sajogtak, a cipő feltörte a lábunk. A visszaúton kaptunk hóesést, záporesőt. Teljesen átáztunk, Nagybocskón több liter esővizet csavartunk ki a ruhánkból, lábbelinkből" - meséli a 15 éves Baráti Zsuzsanna.

"Minden elismerésem a gyerekeké, akik zokszó nélkül tűrik a megpróbáltatásokat - mondja az 59 éves Németi Béla. - Nekem édesapám veszett a lágerbe. 1944-ben édesanyám velem, ötödik gyermekével volt várandós, amikor útban Karácsfalváról Kerekhegyre édesapámat befogták a fogolymenetbe. Minden hír nélkül veszett a lágerbe. Azóta se értem, anyám miként tudott egyedül felnevelni bennünket. Én érte, apámért és minden ártatlan áldozatért vágtam neki ennek az útnak" - mondja.

Nádorovics-Suta József 12 éves volt, amikor édesapját elhurcolták Aknaszlatináról. "A Rahóról visszafelé menetelő foglyokat Szlatinán várták a hozzátartozók. A katonák akkor már nem engedtek közel hozzájuk, puskával riogatták az asszonyokat, gyerekeket. Fasisztáknak neveztek és elzavartak" - meséli elcsukló hangon. A ma 72 éves Jóska bácsi jól bírta a menetelést. Mint elmondta, az emlékút lelki megnyugvást jelent számára.

"Útközben a sztálinizmus áldozatainak valamennyi emlékművénél mécsest gyújtottunk, felolvastuk az áldozatok nevét. Jelmondatunk: semmi sincs feledve, senki sincs feledve" - mondja Tokár Károly bányász.

"A Dolha és Szolyva közötti 39 kilométeres távot meglehetősen gyors tempóban kellett megtennünk, hogy odaérjünk a KMKSZ által az emlékparkban szervezett emlékünnepre. Mikor megérkeztünk, jó volt látni, milyen sokan csatlakoztak a Szövetség felhívásához és gyalogolták végig a Munkács-Szolyva útvonalat. Mi 220 kilométert gyalogoltunk úgy, mint hatvan éve a 690 szlatinai magyar. A gyerekek csodálatosan bírták a megpróbáltatásokat, számukra talán egy életre szóló élményt jelentenek a leküzdött nehézségek" - véli Sóbányi Imre.

Tagjai voltak még az aknaszlatinai csapatnak Szergyuk Nikolett, Nagy Erik, Bogán Volodimir, Ájb Gergely, Kruk Artúr.

-nagy-