Rendhagyó útinapló Kaliforniából (1.)

Hogyan éljünk túl egy amerikai utazást?

Egy amerikai kirándulás néhány éve még éppoly elérhetetlen volt a kárpátaljai átlagember számára, mint az űrutazás. Ma már az ösztöndíjaknak, külföldi barátoknak, a lehetőségek szélesedő skálájának köszönhetően egyre több esélyünk van arra, hogy egy reggel pálmafák alatt ébredjünk. Aki beszél "idegenül", nem fél a terroristáktól, van valamennyi zsebpénze, s a katasztrófafilmek sem riasztják el az utazástól, annak már csak egyetlen akadállyal kell szembenéznie: az illetékes amerikai konzulátussal.

A szeptember 11-i terrortámadás óta megszigorodtak a biztonsági előírások az amerikai felségterületeken, nincs ez másképp az Egyesült Államok kijevi konzulátusán sem. Mikor a vízumkérelmező a telefonon vagy drótpostán kapott időpontban megjelenik a meghallgatás helyszínén, azonnal szembesül azzal a ténnyel, hogy igényével nincs egyedül. A kapu előtt eltöltött órák alatt számba veheti esélyeit a mobiltelefonjuktól elszakadni képtelen üzletemberek, a viccelődő cserediákok, a többtáskányi dokumentumot szorongató hölgyek, a kiskapukat keresgélő sorstársak mellett. Az első szórás a vízumkérelemhez csatolt fényképek ellenőrzésénél történik. Aki ezt a próbát is kiállja, azonnal belecsöppen egy amerikai akciófilmbe, ahol a potenciális bűnöző szerepét osztják ki rá. Miután a biztonsági ellenőrök fémkeresőikkel ellenőrzik ruháját, átnézik táskáját, egy újabb társasjáték kezdődik. Várakozás, csekkbefizetés, várakozás, dokumentumok leadása, várakozás. Miután pedig lerótta az előírt köröket, odaállhat a kis ablak elé, hogy meggyőzze a kérdező biztost: ő becsületes hazafi, aki szívvel-lélekkel Ukrajna fellendüléséért küzd, csupán tapasztalatszerzés, üzletkötés, tanulás, rokonlátogatás stb. miatt kényszerül erre az utazásra, de esze ágában sincs Amerikában maradni. Ezek után már csak az imádság marad, hogy az eddigi kiadásai nem bizonyulnak hiábavalónak, s Kolumbusz nyomán ő is partra szállhat az indiánok földjén.

Pozitív elbírálás esetén a szerencsésnek mondható kérelmező dönthet: megvárja Kijevben, amíg elkészülnek a papírok, visszajön érte később, vagy egy utazási irodán keresztül a hozzá legközelebb eső megyeszékhelyen is kézbe kaphatja vízummal díszített útlevelét. Mivel ez utóbbi a legolcsóbb és a legegyszerűbb, sokan döntenek e megoldás mellett.

Az 5-6 ezer hrivnyás (oda-vissza) repülőút annak igazán élvezetes, aki azelőtt még nem ült repülőn, de a tapasztalt utasoknak sem mindennapi utazás. A több mint húszórás repülés miatt Kalifornia felé egy napig tart az út, visszafelé viszont két napig, mivel kilencórás időeltérés van a két ország között. Az időeltolódást egyébként nemcsak a telefonáláskor érdemes figyelembe venni (délután kettőkor itthon már hajnali egy óra van), hanem az első napok programjának megtervezésénél is. Éjszakára érdemes nassolnivalót hagyni (a gyomornak nehéz megszoknia, hogy délben éjszaka van), s az első napokban tanácsos többet pihentetni az amúgy is túlterhelt, kába agyat.

A tapasztalatlan utasoknak nem árt egy segítőkész "nagy testvér" társaságát keresni, aki eligazítást adhat az utazást illetőleg, akár a vaj és a salátaöntet megkülönböztetéséhez vagy a vámpapírok kitöltéséhez. Amerikába érve az első meglepetés (persze csak akkor, ha útközben nem találkozik egy terroristával, vagy nem fut össze egy hírességgel) a repülőtéren éri az embert. A fejlett és kevésbé fejlett országok polgárai két külön kapun juthatnak át az útlevélkezelésen. Ez utóbbiak élményeit ujjlenyomatvétel és fényképkészítés is gazdagítja. Élelmiszert, mezőgazdasági terméket, fegyvert nem érdemes bevinni az országba, mert az ügyes kezű vámosok egy kedves mosollyal elkobozzák a legkisebb sonkás szendvicset is.

A látványosságokat tekintve Kalifornia a turisták paradicsoma. Néhány hitelkártyával és némi nyelvtudással néhány nap alatt is fantasztikus utazásban lehet része az embernek, mivel az amerikaiak igen nagy gondot fordítottak a turizmus szerelmeseire. A legkisebb bokor mellett is eligazítást kaphat, és minden településnek megvan a maga látványossága. A hajdan Akasztóvárosnak hívott Placerville-ben akasztott bábuk lógnak a házfalakon, Coloma fűrészmalmának megtekintése után aranyat lehet mosni a folyóban, egy másik településen Fokhagymafesztivál várja az érdeklődőket (fokhagymaízű fagylalttal), máshol botanikus kertben tekinthető meg több száz kaktuszfaj, trópusi növény vagy rózsa. Aki a gyorséttermeken kívül az útszéli növényeket is figyelemre méltatja, saját szobanövényeivel is találkozhat itt, jóval termetesebb kiadásban.

Az igényesebb turistákat ízléses szállodák várják, a vékonyabb pénztárcájúakat apartmanok, több személy elszállásolására alkalmas faházak, turistatelepek, saját konyhával és étteremmel. Néhány dollár ellenében még internethozzáférést is biztosítanak a tulajdonosok, akár az erdő közepén is. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a legeldugottabb helyek is igényes, patyolat tisztaságú és ingyen használható (!) illemhelyekkel, mosdókkal és ivókutakkal vannak ellátva. Egyes turistalátványosságok egész évben díjmentesen látogathatók, máshol havonta, hetente ingyenes napot tartanak, ami ilyenkor hatalmas emberáradatot és bábeli nyelvzavart okoz.

Azon kívül, hogy érdemes megtekinteni a különböző földrajzi adottságoknak köszönhető látványosságokat (vízesések, óceánpart, fókakolóniák stb.), a kulturális élet is tartogat meglepetéseket. Felejthetetlen élmény lehet az európai ember számára akár egy baseballmeccs is. A meccsek szervezői különböző hangulati elemekkel gazdagítják a sportmérkőzéseket. Alig egy félóra szükséges ahhoz, hogy az európai futballon felnőtt turista is megértse a szabályokat, kapkodja a kirepülő labdákat, vagy egyik kezében egy pohár amerikai hosszú kávéval, másikban egy hot doggal ujjongjon a szimpatikusabb csapat ütéseit nézve. A teljes estét betöltő sportrendezvény egész családokat kicsal a pálya szélére, akik a szünetekben együtt táncolnak, vagy mókáznak a csapatok kabalaállataival, vetélkednek a kisebb nyereménytárgyakért, a meccs végén pedig összeölelkezve harsogják a baseball-indulót. Mert ha valamit, akkor örülni és élni tudnak az amerikaiak.

-jázmin-

Kalifornia

1848-ban lett az Egyesült Államok része. Ugyanebben az évben aranyat találtak itt. 1849-ben csak a tengeren több mint 40 ezer telepes érkezett erre a vidékre, köztük számos magyar 49-es menekült. Az arany hamar elfogyott, de az emberek ittmaradtak. A vidék földrajzi adottságainak köszönhetően ugyanazon a napon fürödhet az ember az óceánban és síelhet a friss havon. Két elnököt is adott ez az állam az országnak: Richard Nixont és Ronald Reagant. Nevezetességek: Hollywood, Beverly Hills, Disneyland, óceán és sivatag, havas hegyek és beach.