XXI. századi népvándorlás

December 18. - migrációs világnap

Az ENSZ 1990. december 18-án fogadta el a vendégmunkások és családtagjaik jogainak védelméről szóló megállapodást, amely 2003. július 1-jén lépett hatályba. A migrációs világnapon az emberek és a kultúrák sokfélesége előtt tisztelgünk. A XXI. században egyre többen hagyják el szülőföldjüket, a világ népességének 2 százaléka, több mint 150 millió ember él hazájától távol. Az Európai Unió 25 országának népessége 1,8 millióval nőtt 2003-ban, s ennek 90 százalékát a bevándorlók tették ki.

Az EU-ba s a világ más régióiba érkező bevándorlók számottevő részét képezik manapság az Ukrajnából a jobb munkalehetőség keresésére ideiglenesen vagy véglegesen kivándorolt munkavállalók. Néhány éve még 52 millió főt tett ki az ország lakossága, mára már 48 milliónál kevesebben vagyunk. Ukrajna Állami Nemzetiségi és Migrációs Bizottsága, illetve demográfiai és migrációs szakértők számítása szerint jelenleg mintegy 20 millió ukrán nemzetiségű vagy állampolgárságú ember él távol a hazától. A legnagyobb ukrán diaszpóra - mintegy 5,5 millió fő - Oroszországban él, de számuk Latin-Amerikában is eléri az 1 millió főt. Kárpátalja lakossága is alaposan kiveszi részét a migrációs folyamatokból, több tízezer ember vállal munkát ideiglenes vagy állandó jelleggel a szomszédos országokban, illetve Nyugat-Európában.

A lakosság számának alakulására olyan tényezők vannak hatással, mint a természetes népszaporulat és a migrációs folyamatok. Az utóbbi évek során a tömeges külföldi munkavállalás következtében megyénk népessége alaposan csökkent. Máig egyre többen döntenek úgy, hogy a családot, a családi fészket itt hagyva Magyarországon, Csehországban, Oroszországban vagy éppen a fővárosban, Kijevben néznek jól fizető munka után, mivel a megyében egyrészt nincs elegendő munkahely, másrészt, az itteni munkáltatók által fizetett bér meglehetősen alacsony.

Mint Alla Kriklivec, a megyei statisztikai főosztály népességstatisztikai osztályának közgazdásza a Kárpátaljának elmondta, sajnos lehetetlen minden részletre kiterjedően feltérképezni, hány ember hagyja el szülőhelyét és vállal munkát hivatalosan vagy illegálisan Ukrajna más régióiban, a szomszédos, illetve a távolabbi európai országok valamelyikében, miután rendszerint nem jelentkeznek ki a helyi személyi nyilvántartó hivataloknál. A statisztika viszont csupán azokkal az adatokkal rendelkezik, amelyeket a nyilvántartó hivatalok bocsátanak a rendelkezésére. Így valójában a régiót elhagyó emberek száma sokszorosa annak, amit a statisztikai adatok jeleznek. Egyes becslések szerint vannak olyan időszakai az évnek, amikor a felnőtt munkaképes lakosság mintegy 30-40 százaléka, vagy akár a fele is állandó vagy idényjellegű munkavégzés céljából külföldön tartózkodik.

A statisztikai adatok szerint ez év első felében Kárpátalján 1394 személy telepedett le, ugyanakkor 2 350 ember jelentkezett ki a megyéből. A negatív migrációs szaldó sajnos évről évre nő, 2002-höz képest például tavaly majd 4 százalékos volt a növekedés, hivatalos adatok szerint összességében 9 100 polgárt érintettek a migrációs folyamatok. A régióközi migráció az "összforgalom" 58,6 százalékát tette ki, a régión belüli - 32,9 százalékát, míg a nemzetközi, azaz államközi migráció részaránya 8,5 százalék. Leginkább a fiatal, munkaképes korosztály hajlamos arra, hogy munkavállalás és a jobb megélhetés céljából elhagyja szülőhelyét, ennek következtében a megyében jelentősen romlik a munkaerő-piaci kínálat.

Az év első felében a múlt évi 69,9-ről 72,6 százalékra nőtt a lakosság hajlama a migrációra, azaz a lakhelyváltoztatásra, ami igen magasnak számít, s arról árulkodik, hogy a kárpátaljai emberek túlnyomó része nincs megelégedve jelenlegi életkörülményeivel és jövedelmének alakulásával.

A Nagybereznai és az Ungvári járás, valamint Munkács és Csap városok kivételével a megyében mindenütt megfigyelhető a lakosság számának migráció általi csökkenése. A legnagyobb mértékű Ungváron - 292, valamint a Munkácsi járásban - 155 fő volt a csökkenés. Ezt a csökkenést főleg az államközi migráció okozta, mely leginkább Ungváron és Munkácson, valamint a Beregszászi és a Munkácsi járásban volt jellemző.

Az év első hat hónapja során az ország más megyéiből 1280 személy érkezett Kárpátaljára, a megyét pedig 1 698 személy hagyta el. Legtöbben a Huszti, az Ilosvai, és Rahói járásból költöztek más ukrajnai megyékbe, vélhetően főleg munkavállalás céljából.

Alla Kriklivec szavai szerint a negatív migrációs folyamatok destabilizáló tényezőként hatnak a megyében, ami szoros összefüggésben van a jelenlegi megélhetési nehézségekkel.

Baráth József