2004. december 31.

"Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki." Lukács 13, 8 - 9

Istentől megáldott, boldog Új Esztendőt kívánok az olvasónak!

Egy újabb esztendő kezdődött el, az Úr 2005. esztendeje. Ha a krisztusi példázat van előttünk, amelyből idéztem, akkor úgy is mondhatnánk: Mennyei Atyánk "meghagyott" még bennünket erre az esztendőre. Kaptunk még időt, lehetőséget, alkalmat, hátha...

Hátha végre meghallja a Mennyei Atya hívó szavát a bűnös ember, és hazatalál az Atyai házba. Hátha végre hajlandó lesz odafigyelni az ember Isten szavára, és engedelmeskedik annak, akihez valójában tartozik, és aki nem elpusztítani, nem kizsákmányolni, becsapni akarja, hanem megmenteni életét, és megajándékozni örök élettel. Hátha sok "hívő" ember meglátja Isten gondoskodását életében, azokat az áldásokat, amelyeket kapott, és elkezd végre "megtéréshez illő gyümölcsöt" teremni.

Időt, lehetőséget, alkalmat kaptunk még Isten szavának a meghallására, a megtérésre, a "gyümölcstermésre", a szolgálatra, kegyelmet kaptunk, pedig a fejsze ott van már a fák gyökerén. De még nem az ítélet hangzik fel, hanem a "hátha". Isten várakozva tekint életünk gyümölcsfájára ebben az esztendőben is, várja, hogy megjelenjenek rajta a gyümölcsök. Ő gondoskodik arról is, hogy ehhez minden feltétel adott legyen, benne nincs hiba.

Mennyei Atyánk így akar bennünket boldognak látni az Új Esztendőben, hogy életünk gyümölcsfája roskadozzon a gyümölcsöktől, amelyek örömet okoznak neki és embertársainknak is. Legyen hát ez az esztendő a gyümölcstermés esztendeje, hogy ne kivágattassunk, hanem Isten áldása kísérjen, és áldás lehessünk mások számára is.

Ámen

Tóth László