Kitartanak a kettős állampolgárság mellett

Kisebbségi tanácskozás Szabadkán

2005. január 14., 09:00 , 209. szám

Kétnapos tanácskozást tartottak múlt héten Szabadkán a Magyar Állandó Értekezletben (Máért) tagsággal bíró határon túli magyar szervezetek. A résztvevők értékelték a december 5-i sikertelen anyaországi népszavazás után kialakult helyzetet, s leszögezték, hogy a magyar kormánynak a határon túli magyarsággal kapcsolatos javaslatai nem helyettesíthetik a kettős állampolgárságot. A megjelentek ezenkívül új egyeztetési fórumot hoztak létre Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF) néven, amely évente legalább kétszer ülésezne és a nemzet egészét érintő közös ügyeket, nemzetstratégiai kérdéseket vitatná meg.

A Máért tagjai eddig egyszer sem tanácskoztak Magyarország határain kívül, és arra sem volt még példa, hogy a magyarországi politikai szervezetek kimaradjanak a Máért megbeszéléseiből. A zárt ajtók mögött lezajlott szabadkai találkozót Kasza József hívta össze, aki a tanácskozás megnyitóján elmondta: az anyaország döntött december 5-én a népszavazáskor, így most a határon túliakon a sor, mert "saját magunkért mi vagyunk a felelősek."

A kárpátaljai magyarságot a fórumon Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke képviselte. Az UMDSZ nem képviseltette magát Szabadkán, a szervezők szerint "vízumproblémák" miatt maradtak távol.

A kétnapos tanácskozás pénteken zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely felszólítja a magyar Országgyűlést, hogy alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését lakóhelyük elhagyása nélkül.

A találkozó résztvevői csalódásukat fejezték ki a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménye miatt, s megdöbbenésüknek adtak hangot, amiért az állampolgárság ügye pártpolitikai küzdelmek tárgyává vált Magyarországon. Elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a valótlan állításokon alapuló kampánnyal félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét a népszavazáson, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket.

A népszavazás sikertelensége ellenére a fórum résztvevői továbbra is vallják, hogy a magyar nemzet nyelvileg, kulturálisan és történelmileg egy és oszthatatlan, függetlenül a mindenkori magyarországi pártpolitikai akarattól.

A határon túli magyar szervezetek elvárják a magyar Országgyűléstől, hogy haladéktalanul alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük vagy állandó lakóhelyük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal.

A tanácskozáson részt vevő határon túli magyar szervezetek alapvető politikai célkitűzése a szülőföldön való megmaradás és boldogulás biztosítása – áll a nyilatkozatban. Ennek egyik feltétele az autonómiaformák törvényi szavatolása és gyakorlati alkalmazása, valamint a méltányos költségvetési és gazdasági-jogszabályi háttér megteremtése.

A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a legsúlyosabb helyzetben levő, az Európai Unión tartósan kívül rekedő vajdasági és kárpátaljai magyarság a támogatásokat illetően pozitív diszkriminációban részesüljön.

Úgy vélik, hogy a közös álláspontok kialakításának legfontosabb színtere a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek összehívását legkésőbb 2005. április közepére javasolják.

A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát (HTMSZF), amelyet minden olyan alkalommal összehívnak, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja.

MTI–ntk

Valami van, de nem az igazi...

Néhány órával a szabadkai tanácskozás előtt Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a határon túliakkal kapcsolatban öt pontba foglalta a szükséges intézkedések körét. Első a már ismert Szülőföld-program megvalósítása. Második a nemzeti vízum bevezetése öt évre, korlátlan határátlépéssel. Azok kérhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, illetve a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. Harmadik a gyors és méltányos honosítás lehetősége, erre március 31-éig dolgoz ki a kormány javaslatot. Negyedik a magyar közösségek autonómiájának politikai támogatása, ötödik: alkotmányos keretek között rögzíteni a határon túli magyar közjogi státusát.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a szabadkai találkozó résztvevői bizonyos fenntartásokkal fogadták Gyurcsány javaslatait. "Ha csak időhúzás a cél, akkor a miniszterelnök célt tévesztett, de ha komoly tárgyalási alapról van szó, akkor kiindulópontként elfogadható" – mondta Kasza.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke leszögezte, hogy a kormányfő javaslatait a tanácskozás résztvevői kevesellték, nem tartották megfelelőnek, véleménye szerint azok nem helyettesíthetik a kettős állampolgárságot. Mindazonáltal Kovács leszögezte: "Üdvözlünk minden olyan elképzelést és intézkedést, amely megkönnyíti a kárpátaljai magyarság számára a vízumhoz jutást, miután a vízumkiadás gyakorlata inkább szigorodott az elmúlt időkben.

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint "az még nem jelent semmit, ha odavágnak az asztalra néhány jelszót". Kifogásolta, hogy különféle nyilatkozatok hangzanak el, de sose tárgyalnak azokról a határon túli magyar vezetőkkel, amit az MKP elutasít.