Nem adott elég pénzt az előző kormány

Készültségben Mezővári

Mindenki emlékszik még 2001 szörnyű tavaszára, amikor a Tisza megáradt vize egész településrészeket pusztított el. Ebből a borzalomból akkoriban Mezővárinak is kijutott, ahol a Palaj nevű községrészt pusztította el a Tisza és a Borzsa folyó vize. Idén a tavasz beköszöntével erősödött az itt élők nyugtalansága, ugyanis többször jelentősen megemelkedett a vízszint. Lapunk Salamon Elemértől, Mezővári polgármesterétől érdeklődött a töltések állapotáról, a község felkészültségéről.

– A 2001-es árvíz idején hol szakította át a töltést a Tisza, s jelenleg milyen állapotban vannak ezek a töltésrészek?

– 2001-ben a Tisza megáradt vize áttörte a palaji rész töltését, elöntötte a Palajt, majd arról az oldalról belefolyt a Borzsába, ami azt eredményezte, hogy a két folyó vize óriásira duzzasztotta egymást, és még jobban kiáradt. Úgy tűnt, lehetetlen lesz megállítani az áradatot. Magyarországon ekkor vágták át a 41-es főutat, ami szükségszerű lépés volt. Sokan azt mondták, hogy a "magyarok" szándékosan terelték ránk a vizet, de ha ezt akkor nem teszik meg, és a víz kijött volna a mi oldalunkra, akkor el lett volna öntve Beregsurány és Beregszász is. Jelenleg a töltésrészek közül a Borzsa-töltés ugyanolyan állapotban van, mint a 2001-es árvíz idején volt, nem lett jobban megerősítve. A Tisza-töltést megerősítették, a Vári–Csetfala szakaszon azonban lett volna még mit tenni. Mezővári és Halábor között azonban hozzá sem kezdtek a munkálatokhoz, ami aggodalomra ad okot.

– A legutóbbi hatalmas árvíz után betervezett megelőzési munkálatokat sikerült-e teljes egészében elvégezni? Ha nem, kinek a mulasztásából?

– Csak a Tisza-töltés munkálatait tudták elvégezni kielégítően. A Borzsa-töltést nem sikerült a tervek szerint megerősíteni. Ez a korábbi kormány hibájából nem valósult meg, ugyanis nem kaptunk rá pénzt. Legutóbb két hete járt nálunk egy magyar vízügyi szakemberekből álló csoport, akik azt mondták, hogy idén ők sem fognak pénzt kapni a hazai költségvetésből, ezért minden valószínűség szerint EU-forrásokat fognak megpályázni.

– Ön biztonságban tudja-e a községet, amennyiben ismét kialakul egy nagyobb árvíz a Tiszán és a Borzsán?

– Nem, úgy gondolom, ha még egyszer olyan hatalmas víztömeggel kell szembenéznünk, mint a 2001-es árvíz idején, akkor nem fogjuk tudni feltartóztatni. Különösen az újvári rész lehet kritikus pont, itt a töltés bármikor átszakadhat az erős sodrás által kimosott föld miatt.

– Hányan élnek jelenleg a község két ízben is árvíz rombolta Palaj részén? Hány család költözött el a kritikus falurészből az 1998-as, illetve a 2001-es árvíz után?

– Körülbelül 1400 ember él jelenleg a Palajban. Az 1998-as árvíz után ugyan még voltak, akik újjáépítették a házukat, de a 2001-es árvíz után már sok embernek elege lett az állandó rettegésből, és elköltöztek Magyarországra, illetve a megye más településeire. Azt hiszem, több tucat elköltözött családról van szó, a pontos számot most nem tudom megmondani.

– Baj esetén hány személyt kell evakuálni a térségből, van-e válságterv arra az esetre, ha ismét elönti a víz a területet?

– A legutóbbi árvíz tapasztalatai alapján mind az 1400 embert evakuálni kellene. Válságtervvel nem rendelkezünk egy esetleges árvíz esetére. Mindenesetre a legutóbbi két árvíz alatt az emberek megtanulták, hogy mi ilyen esetekben a teendő. Ilyenkor mindenki összefog, és közösen harcol a víz ellen.

– Hány embert tudnak mozgósítani baj esetén, van-e elég üzemképes erőgép, homokzsák, homok, fáklya a védekezéshez? Ezek helyben rendelkezésre állnak?

– Baj esetén az egész falut tudjuk mozgósítani, ez kb. 1000 férfit jelent. A vízügyi szakemberek Beregszászban rendelkeznek kb. 240 ezer zsákkal, valamint bizonyos mennyiségű fáklyával, amelyek egy elosztóközpontban vannak elraktározva. Erőgépekre is számíthatunk, részben a falusiak tulajdonában lévőkre, részben pedig amit más községek ígértek baj esetére. Homokból nagy készleteink vannak, ez az egyetlen egyébként, amiből bőven van.

– Kapnak-e operatív információt a vízállásról, vízszintemelkedésről?

– Szerencsénk van, mert módunk van információszerzésre. Tavaly Magyarország segítségével 14 vízmegfigyelő állomást létesítettek a Kárpátoktól le Badaló határáig, ennek átadásán tavaly mi is ott voltunk. Ez nagyon hatásos segítség, ugyanis ezeknek az állomásoknak köszönhetően már két-három nappal előre tudják jelezni a szakemberek, hogy mekkora víztömeg várható. Több száz milliót fektettek be ezekbe az állomásokba, de úgy gondolom, megérte, mert hála nekik, előre értesülhetünk a magyar szakemberektől a közelgő katasztrófáról.

Salamon Elemér elmondta még, hogy az általa megkérdezett emberek valamennyien nyugtalanok, félnek, bár a vízszint most jelentősen apadt a Tiszán és a Borzsán. A 2001-es árvíz mindenkiben mély nyomot hagyott, ami nem múlik el egyik napról a másikra. Leginkább azonban mindenki egy árvízmentes tavaszban reménykedik, és abban, hogy 2001 szörnyűsége nem ismétlődik meg.

Fischer Zsolt