A Kárpáti Igaz Szó tájékoztatási politikájáról a 2003. március 6-tól 2005. március 26-ig terjedő időszakban

2005. április 22., 10:00 , 223. szám

A kutatás tárgyát a Kárpáti Igaz Szó tájékoztatási politikája, objektivitása képezte az alapító tagokkal kapcsolatban.

A kutatás során megvizsgáltuk és feldolgoztuk az ebben a periódusban kiadott összes lapszámot és mindazon cikkeket, melyek az alapítókat érintették, valamint a legnagyobb terjedelmű cikkeket. A cikkek alapján dokumentumelemzéssel és statisztikai módszerekkel az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

- Milyen arányban és mértékben foglalkozik az alapítókkal a sajtóorgánum?

- A közölt tudósítások, cikkek milyen képet közvetítenek az alapító szervezetekről a kárpátaljai magyar lakosság felé?

A Kárpáti Igaz Szó az 1997-ben jóváhagyott alapszabálya szerint olyan közös vállalat, melyben 38% részesedése van a Kárpátaljai Megyei Adminisztrációnak, 38% a Kárpátaljai Megyei Tanácsnak és 24% a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek. A közös vállalat legfelsőbb irányító szerve az alapítók közgyűlése. A közgyűlés nevezi ki a főszerkesztőt, aki személyesen felel a közös vagyonért és irányítja a szerkesztőség munkáját. A főszerkesztővel öt évre szóló munkaszerződést kötnek az alapítók a közgyűlés döntése alapján.

A vizsgált periódusban a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője Kőszeghy Elemér volt, akinek kinevezéséről az alapítók közgyűlése nem hozott döntést.

Az előzetes felmérés és lapszemle során feltűnt, hogy az újságalapítókon kívül nagy teret szentelt az újság Gajdos István képviselőnek, és az általa vezetett UMDSZ-nek, valamint az UMDSZ tagszervezeteinek, így ezen szervezetekre is kiterjesztettük a kutatást.

A kutatás során 642 cikket találtunk és dolgoztunk fel, melyek az érintett témához kapcsolódnak. Ezek képezték kutatásunk alapját. Elemzésünk során az alábbi eredményt kaptuk.

A cikkek a nevek előfordulása szerint az alábbi statisztikát mutatják. (1. ábra) Az ábra jól illusztrálja, hogy a legtöbbet a megyei kormányzó neve fordult elő (484) ebben a periódusban, utána Gajdos István képviselőé a leggyakoribb név (369), míg a megyei tanács elnökének, Andrusznak a neve mindössze 77-szer, a helyettesének, Nuszer Ernőnek a neve 109-szer (főleg a munkácsi választások kapcsán, az SZDPU(o) képviselőjeként) szerepel. A többi képviselő neve mindössze 62-szer lett leírva. Itt kell megjegyezni, hogy például az Orosz Ildikó neve, amely a képviselők közül a legtöbbet szerepel, csak negatív szövegkörnyezetben kerül említésre. Azt is láthatjuk, hogy a többi képviselőről egyáltalán nem, vagy alig ír az újság, még a magyarlakta települések képviselőit sem említik, holott az adott sajtóorgánumnak az lenne a feladata, hogy objektíven tükrözze az alapítók tevékenységét. Azt is láthatjuk, hogy a KMKSZ elnöke, Kovács Miklós 95-ször szerepel, igaz, szintén negatív szövegkörnyezetben.

Hasonló eredményt kaptunk, mikor azt vizsgáltuk, hogy hány cikkben fordul elő az újságalapító szervezetek képviselőinek és az UMDSZ vezetőinek neve (2. ábra).

A karakterszámok alapján azt is megvizsgáltuk, hogy az alapítókról megjelent cikkek milyen terjedelműek. A szervezetekről írott cikkek karakterszámainak megoszlását a 3.ábra szemlélteti. Azon cikkeknek a karakterszámát, amelyek egyszerre két szervezetet is érintettek, mint például az adminisztrációt és a megyei tanácsot, mindkét szervezetnél feltüntettük, és a továbbiakban megvizsgáltuk, hogy milyen szempontból mutatják be az egyik vagy a másik testületet.

Az újságcikkeket tartalomelemzéssel három kategóriába soroltuk a szervezetek szempontjából. Azokat az újságcikkeket, amelyek egy szervezet számára pozitív kicsengésűek voltak, az adott szervezetnél pozitívként tüntettük fel, ha negatív kicsengésük volt, negatívként, ha semleges, úgy semlegesként tüntettük fel. Abban az esetben, ha a cikk kicsengése az egyik szervezet szempontjából pozitív volt, míg a másikat negatívan vagy semlegesen tüntette fel, akkor egyazon cikk esetében a különböző szervezetek szempontjából különböző értékeket tüntettünk fel, mindig az adott szervezet szempontjából vizsgálva a cikkek tartalmát. Az eredményt a 4. ábra illusztrálja.

A szervezetekről írt cikkek karakterszámát összesítve számítottuk ki a szervezetekkel foglalkozó cikkek mennyiségének százalékos arányát. Az összes cikk karakterszámából kiindulva határoztuk meg az egyes szervezetek részarányát, amit az 5. ábra mutat.

LIMES Társadalomkutató Intézet