Bálint-Pataki József: "A kishatárforgalmi határsáv kiszélesítése jogos igény az érintett magyar özösségek részéről"

Interjú a HTMH elnökével

A KMKSZ XVI. közgyűlésének vendége volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az alábbiakban néhány aktuális kérdésre kértünk választ az elnök úrtól.

- A KMKSZ közgyűlésén elhangzott az a vélemény, miszerint a 30 km-es határsávban tervezett kishatárforgalom mind a kárpátaljai, mind a vajdasági magyarok esetében éket verhet a szórványban és az egy tömbben élő magyarság közé. Mi erről a véleménye?

- A korábban megszüntetett kishatárforgalom esetleges felújítása kapcsán arról van szó, hogy az Európai Unió számos országa esetében felmerült egy kishatárforgalmi rendszer igénye az Unióhoz még nem csatlakozott államok, valamint az uniós tagállamok között. Magyarország is érdekelt abban, hogy ismét szülessen egy ilyen kapcsolattartási lehetőség Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval. Nem magyar találmány, hogy a határtól mindkét irányban egy 30-35 kilométeres körzetben legyen igénybe vehető a kishatárforgalom. A megszabott kilométersáv kiterjesztése jogos igény az érintett magyar közösségek részéről. A lehetőség teljes elvetése ellenben nem érthető számomra. A kishatárforgalom egy lehetőség, igaz, nem fér bele mindenki.

- Kárpátalján a szülők nehezményezik, hogy idén kizárólag ukrajnai pénzintézetben vehetik fel a támogatást, míg korábban Magyarországon is megtehették. Miért volt szükség a kifizetési mód változtatására, vonatkozik-e a megszorítás valamennyi határon túli régióra?

- Azt kell mondjam, hogy egyetlen más határon túli régióban sem merült fel annak igénye, hogy az oktatási-nevelési támogatás kifizetése ne annak az államnak a területén történjen, ahol a kedvezményezett gyerekek élnek. Ukrajnában, Kárpátalján korábban létezett egy olyan gyakorlat, hogy magyarországi bankintézetben vehették fel a szülők a támogatási összeget. Azt hiszem, az a helyes eljárás, hogy a kárpátaljai gyerekek Kárpátalján jussanak hozzá a szülők révén a támogatáshoz, és ne Magyarországon történjék meg a támogatás egyéb irányú felhasználása.

- A Kárpátaljai Magyar Főiskola nehéz anyagi helyzetben van. A HTMH tervez-e lépéseket a főiskola helyzetének hosszú távú stabilizálása érdekében? Kezdeményezi-e, hogy legyen állandó költségvetési tétel a legrégebben működő, akkreditált határon túli magyar felsőoktatási tanintézmény működési költsége?

- Meghallgatva a mostani és a korábbi megbeszéléseken az érintetteket, örülnék annak, ha a Rákóczi-főiskola anyagi támogatása egy önálló előirányzatként, vagy al-előirányzatként megjelenne a magyar költségvetésben. Tudomásul kell venni, hogy egyrészt a diáklétszám növekedése okán, másrészt a rezsiköltség emelkedése miatt a főiskola költségigényei is növekednek. Kétségtelen, hogy a főiskola kizárólagos támogatója egyedül a magyar költségvetés. Minden költségvetésre igaz, hogy az év első hónapjaiban lassabban mozdulnak a pénzek. Azt hiszem, közösen megtaláljuk a megoldást a kérdésre. Az idei költségvetési támogatás tudtommal napokon belül megérkezik a főiskola részére.

- Idén milyen kárpátaljai magyar intézmények, kezdeményezések támogatását szolgálja majd a magyar kormány által létrehozott Szülőföld Alap?

- A Szülőföld Alap minden olyan kezdeményezés támogatását szeretné megcélozni, amelyekre eddig közalapítványi vagy előirányzati megközelítésben vállalkoztunk. Szeretnénk, ha a két közösség - a kárpátaljai és vajdasági magyarság - oktatása, művelődése kapna támogatást, valamint az önkormányzatok és regionális együttműködésre irányuló közös programok, illetve a gazdaság élénkítését szolgáló projektek kapnának támogatást. Azt szeretnénk, ha az idei támogatáselosztás a tavalyi támogatási programok jó tapasztalataira alapozva valósulhatna meg.

Popovics Zsuzsanna