Nyiccs kaput, Mária ...

Hattyú-Dal Színház

Az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Sztalker Fesztiválján fellépett a budapesti Hattyú-Dal Színház két művésze, Vaskó Zsolt és Fehérváry Lilla, akik a Nyiccs kaput, Mária... című, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt nagy élményt nyújtó népi oratóriumot mutatták be. Az összes szereplőt egyedül megszemélyesítő, gyönyörű énekhangú Fehérváry Lillával társulatukról, munkájukról beszélgettünk.

- Mit lehet tudni a Hattyú-Dal Színházról?

- A színház tíz éve indult Budapesten, én akkor még nem éltem benne. Az alapítói, Tömöry Márta és Szász Zsolt a magyar utcaszínházi hagyományok felelevenítői. Ők alapították, szakrális színháznak indult, és ezt a hagyományt folytatjuk ma is.

- Ha jól értem, ez nem épülethez kötött társulat?

- Nem! Ez az éghez meg a földhöz kötött. Mármint, hogyha van rá igény, akkor tudunk kint játszani, nagyon szeretjük a szabad ég alatti előadásokat. Emiatt télen kevesebb a fellépésünk, aztán tavaszra mindig kirügyeznek a gondolatok, meghívások bújnak elő a nagy fekete fiókból, tehát végül mindig kialakul a következő évad. Most ráálltunk arra, hogy ténylegesen minden évben egy-két új mű megszülessen, ez élteti a társulatot. Sajnos a jelenlegi magyarországi kultúrpolitika nem kedveli a Hattyú-Dal Színházat, talán a szakrális megközelítésmód és a témák miatt. Bízunk benne, hogy ez a helyzet mielőbb megváltozik.

- Vaskó Zsolt, a társa különféle ütős, fúvós hangszereken kitűnően kísérte az előadást, mit kell róla tudni?

- Zsolt, a férjem minden fúvós hangszeren játszik, dudán, szaxofonon, furulyákon, tárogatón, fuvolán nagyon szépen, de jó érzéke van a többi hangszerhez is. Ő a színház első számú zenésze.

- És mit lehet Önről, Fehérváry Lilláról megtudni?

- Éneklek, mindössze öt éve gyakorlom komolyabban a színjátszást. És ami a legfontosabb talán most az életemben, elkezdtem zeneszerzéssel foglalkozni. A most bemutatott oratóriumban is tulajdonképpen tőlem származik az Ómagyar Mária-siralomnak meg a Halotti beszéd és könyörgésnek a megzenésítése. Úgy érzem, a színházi munkámban a színészkedés, éneklés és zeneszerzés nagyon szép egységet alkot.

- Mióta van kapcsolatuk a beregszászi színházzal?

- Kozma András, a színházunk tagja és Szász Zsolt, az egyik alapítónk került szakmai kapcsolatba Vidnyánszky Attilával, ők a közvetítők a két színház között, és azt lehet róluk elmondani, hogy egy úton járnak, tehát ugyanazt gondolják a színházról.

- Önök most járnak először Beregszászban?

- Először járunk itt, de teljesen otthonosan mozgok. Nem érzem, hogy átléptem volna a határt, hisz az utcán magyarul beszélnek, másrészt az épületek is olyanok, mint ha mondjuk Kiskunfélegyházán járnék. A tudatalattimból jönnek elő ezek a házak, semmilyen idegen szagot nem érzek a levegőben, legfeljebb az utak egy kicsit másak, de az lényegtelen.

dózsa