Közigazgatási reform Ukrajnában

Ukrajna jelenlegi közigazgatási rendszerét a totalitárius szovjet rendszertől örökölte. Ez a rendszer erősen centralizált, képtelen kielégíteni az emberek jogos igényeit, nem felel meg az Ukrajna által is aláírt és 1997-ben ratifikált Helyi önkormányzatok európai chartájának. Tehát az új hatalomnak, amely választási programjában deklarálta európai irányultságát, változtatnia kell. Ezen megfontolásoknak köszönhetően hozták létre a kormányban az adminisztratív reformért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot, melyet Roman Bezszmertnij tölt be.

A miniszterelnök-helyettes és csapata megalkották a közigazgatási reformról szóló törvénytervezetet, melynek társadalmi vitája jelenleg zajlik, s amely hamarosan az ukrán parlament elé kerül. A reform lényege: megvalósítani a decentralizáció és szubszidiaritás elvein alapuló valódi helyi önkormányzatiságot, vagyis hogy a közösségek valóban kapjanak jogot arra, hogy az ügyeket maguk intézzék.

Az elképzelés szerint Ukrajna közigazgatási rendszere ezentúl háromszintű lenne: község-járás-régió.

A közösség lenne a területi beosztás bázisszintje. Egy vagy több településből jönne létre, lakosságának minimális létszáma: 5000 fő.

Hatásköre:az óvodák és általános iskolák; szociális és gyámügyek; egészségügy és elsősegélynyújtás; tervezés; földügyek, környezetvédelem; területrendezés, utak karbantartása; helyi közlekedés; kultúra és szórakozás; helyi infrastruktúra (vízvezeték, csatorna stb.); Köjál-ügyek.

A járások, az elképzelések szerint, a közösségek egyesülései lennének a közös érdekek megvalósítása céljából, amelyek megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek, s lakosságuk létszáma nem kevesebb mint 70 000 fő. Amennyiben a járás területén van legalább egy város, melynek lakossága eléri a 70 000-t, akkor ez a település megkapja a járási jogú város státust. Ezen városok nem lesznek részei az adott járásnak.

A járások hatásköre:a kórházi ellátás, nővérképzés; szakközépiskolák; helyi rendőrség; járási szintű utak karbantartása; közlekedés; kultúra és szórakozás.

A járási közigazgatások megszűnnének. A járási tanács végrehajtó bizottságot választana a közigazgatási egység irányítására.

A régiók a járások és járási jogú városok egyesülései közös érdekeik megvalósítása és a terület kiegyenlített fejlődése céljából. Azon települések, melyek lakossága eléri a 750 000 főt, megkapják a régió jogú város státust. A régió jogú város nem része annak a régiónak(megyének), ahol elhelyezkedik. A régiók közé tartoznak: Kijev, Szevasztopol, a Krími Autonóm Köztársaság, a megyék, a régió jogú városok.

A megyei( területi) közigazgatás hatásköre: a törvényesség, az állampolgári jogok betartásának felügyelete; az állami szervek területi kirendeltségei munkájának koordinációja; a költségvetési diszproporciók kontrollja.

A megyei tanácsok hatásköre: a regionális fejlesztési programok; felsőfokú képzés és továbbképzés, regionális tudományos kutatás; regionális jelentőségű utak karbantartása; megyei közlekedési hálózat; speciális egészségügyi hálózat; katasztrófavédelem; a helyi rendőrség tevékenységének koordinációja; kultúra.

A reformelképzelések modellje a lengyelországi adminisztratív berendezkedés. Azonban itt van egy kis csúsztatás, hiszen a szomszédos állam közigazgatási berendezkedése valóban háromszintű: központi kormányzat-vajdaság-gmina. Járási szint nincs. Az ukrán reformelképzelés valójában négyszintű: központi kormányzat-megye-járás-község. Az elképzelés kétségtelen pozitívuma, hogy jelentősebb hatásköröket, forrásokat csoportosítana át helyi szintre, s a polgárok az állam által nyújtott szolgáltatások jelentős részét községi szinten kaphatnák meg. Ugyanakkor fölmerül a kérdés, hogy nem fog-e mindez azon települések elsorvadásához vezetni, amelyek elveszítik adminisztratív önállóságukat.

Ami Kárpátalját illeti: az előzetes tervek szerint a Nagybereznai és a Perecsenyi, illetve a Volóci és a Szolyvai járások összevonásra kerülnének, míg a Técsői járás szétválna Técsői és Dombói járásokra. Beregszász, Huszt és Csap státusa megszűnne. Bár a Tisza melléki járás a tervezetben nem került nevesítésre, nem mond ellent az adminisztratív reform elképzeléseinek.

Roman Bezszmertnij és csapata véleménye szerint a reformot még a helyhatósági választások előtt végre kellene hajtani oly módon, hogy a helyhatósági választásokat 2006 őszére tennék át, addig módosítanák a szükséges törvényeket, s a választásokat már az új közigazgatási beosztás szerint tartanák meg. Mindennek esélye a jelenlegi helyzetben vajmi csekély. Ugyanis bármennyire is próbálják megkerülni a kérdést a reform megalkotói, a közigazgatási beosztás megváltoztatásához alkotmánymódosítás is szükségeltetik. Kétséges azonban, hogy akár az alaptörvény, akár a választási törvény szükséges módosításához, akár az egész elképzelés támogatásához az ukrán parlamentben meglenne a politikai akarat.

Brenzovics Lászó