A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata az "Ukrajna etnopolitikai koncepciójáról" szóló törvénytervezet

A tervezet alapvető pozitívuma, hogy megpróbál egyértelműen definiálható kategóriarendszert felállítani az etnopolitika területén.

Ugyancsak pozitívum, hogy a jogszabály:

- elismeri a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elvét,

- nevesíti a nemzeti-kulturális autonómiát,

- elismeri az etnikai sajátosságok figyelembevételének szükségességét az adminisztratív reform folyamatában.

Mindemellett a tervezet a nemzetiségek szempontjából számos hiányossággal bír. Az alapvető probléma az, hogy a kisebbségi lét kollektív megnyilvánulásait a társadalmi (civil) szférára akarja korlátozni, s azokat nem kívánja az állami-önkormányzati rendszer intézményesült részévé tenni.

Ily módon a kisebbségek számára növekedési perspektívát, valódi társadalmi integrációs lehetőséget nem, csupán egyfajta kulturális rezervátumot kínál.

Az ebből adódó konkrét hiányosságok az alábbiak:

- a nemzeti kulturális autonómiát mint társadalmi intézmények összességét definiálják, (ebbe nem illeszthető be pl. a magyar tankerület intézménye);

- nincsenek állami garanciák a kisebbségi vonatkozású tevékenységek finanszírozása mögött, illetve a tervezet a kisebbségek nyelvi és kulturális igényeinek önfinanszírozását preferálja, ami egyértelműen azok elsorvadását jelenti;

- hiányzik az állami és municipiális végrehajtó szervek összetételének etnikai arányosságára vonatkozó szándék;

- a tervezet nem tesz említést a kisebbségek nyelvi jogairól, illetve azok fejlesztésének perspektíváiról;

- hiányzik az állami kötelezettségvállalás a kisebbségek anyanyelvű informálásáról az őket érintő kérdésekben, többek között a választási akaratnyilvánítás adekvát voltát biztosító anyanyelvű szavazólapok szükségességéről;

- a tervezet az anyanyelven történő oktatás lehetőségét csak másodsorban említi, s nem garantálja annak teljes körű (óvodától az egyetemig terjedő) meglétét;

- nincs szó a nemzetiségi társadalmi szervezeteknek az állami etnopolitika megvalósításába történő bevonásának intézményesítéséről;

- nem történik említés kisebbségi önkormányzatokról és a kis nemzetiségek garantált parlamenti képviseletéről sem.

A jogszabálytervezet az egyes kategóriákba tartozó etnikumokról taxatíve rendelkezik. A magyart a nemzeti kisebbségek közé sorolják, míg a ruszin etnikum nem az autochton kategóriába kerül, hanem ukrán szubetnikumként szerepel. A romákat, bár a tervezet megemlíti őket, egyetlen kategóriába sem sorolják be.

Végezetül sajnálatos, hogy e fontos nemzetpolitikai dokumentum kimunkálásába nem vonták be a nemzeti kisebbségek politikai-érdekvédelmi szervezeteit.

A KMKSZ Elnöksége