288 elsős a Rákóczi-főiskolán

Megkezdődött a beiratkozás a főiskolán

Megkezdődött a tanítás a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Közel 900 diák kezdheti meg tanulmányait, akik közül 288-at idén vett fel a főiskola. Most először pótfelvételit is hirdetett az intézmény, melynek köszönhetően 10 %-kal többen tudták teljesíteni a felvételi követelményeket - mondta el lapunknak Buda Zsuzsanna, a tanulmányi osztály vezetője. Szintén újdonság, hogy a központilag előírt ponthatárt el nem ért hallgatók közül 37-et költségtérítéses alapon ugyancsak felvettek a főiskolára.

Nappali tagozatra összesen 482-en adták be jelentkezésüket, a legnagyobb túljelentkezés a matematika-informatika szakpár esetében volt, de népszerűnek bizonyult az angol-magyar és a biológia-földrajz szakpár is. Továbbra is maradt a két speciális képzés, a kertészmérnöki (34 hallgatót vettek fel) és a gazdálkodási (33 hallgató), de a múlt évhez hasonlóan idén 21-en nappali tagozaton is megkezdhetik kertészmérnöki tanulmányaikat.

A főiskola meghirdetett öt másoddiplomás szakot is. A történelem, óvodapedagógia és tanítói szakokra elegendően jelentkeztek, így ezekre 19 hallgatót már felvettek.

Dr. Soós Kálmán rektor a felvételi vizsgákon tapasztaltakkal kapcsolatban elmondta: "A korábbi évekhez viszonyítva csökkent a felvételizők tudásszintje. A következő észrevétel, amit a felvételi vizsgabizottságok elnökeinek jelentései alapján általános problémának mondhatok, hogy a kárpátaljai diákok a mai napig nem tanulták meg a tesztírást. Így valószínűleg újra kell gondolnunk a felvételi előkészítő tartalmát, ahol nem a középiskolai anyagot kellene megismételni, hanem inkább olyan gyakorlati foglalkozásokra lenne szükség, ahol teszteket oldanának meg, és a megoldásokat utána rendszeresen elemeznék. A jelentkezők többségének szókincse, beszédkészsége sem a legkiválóbb, emiatt szinte minden esetben jobb eredmények születtek az írásbeli vizsgákon, mint a szóbeliken. A hiányos szókincs egyik oka az lehet, amit a magyar vizsgabizottság tapasztalt: még a magyar szakra készülők sem szeretnek olvasni. Az ukrán szakra felvettek, úgy tűnik, a tavalyiakhoz képest jobban felkészültek nyelvtanból. Matematikából a térmértani feladatok és a rajzok elkészítése jelentett sokak számára akadályt. Földrajzból a számításos, logikai feladatok, míg biológiából a genetikával kapcsolatos kérdések bizonyultak a legnehezebbeknek. Angolból a fordítás és az olvasás, illetve a beszédkészség terén tapasztaltunk hiányosságokat, viszont nyelvtanból jobban teljesítettek. A történelem szakra felvételizők esetében új jelenség, hogy csökkent a jelentkezők tudásszintje a magyar nép történetének ismeretéből, viszont növekszik Ukrajna történetéből."

Badó Zsolt