"Az agrárium jövője a családi gazdálkodás"

Interjú Faludi Sándorral, a Fidesz-MPSZ Gazda Tagozatának elnökével

A minap Kárpátalján járt Faludi Sándor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Gazda Tagozatának elnöke. A Tagozat 2002 őszén jött létre, jelenleg több ezer magyar gazda alkotja tagságát. Az elnökkel saját gazdaságáról, a magyar gazdák problémáiról, az agrár- és vidéki magyar társadalom uniós lehetőségeiről beszélgettünk.

- Ön is családi gazdálkodó, négy fiával megosztva több mint százhektárnyi földterületet művel. Hogyan alakult a mai Faludi-földbirtok története?

- Őseim földbirtokosok voltak, de mire az édesapám megörökölhette volna a családi gazdabirtokot, akkorra a földet államosították. Családunkat kulákká nyilvánították. 1954-ben érettségiztem, de "kulákgyerekként" nem mehettem tovább tanulni, így bányász lettem. Később mégiscsak elvégeztem az egyetemet, igaz már család, munka mellett. A redszerváltás után a kárpótlási törvény lehetőséget adott a kommunisták által elvett földek visszaigénylésére, ekkor sikerült 103 hektár földet visszaszerezni szülőfalum, Tiszaszentimre határában. Ez csak első hallásra tűnik soknak, a mai magyar gazdasági viszonyok között öt család nehezen tud megélni belőle.

- Manapság mi viszi előbbre a magyar családi gazdaságokat?

- Az uniós csatlakozással kissé levegőhöz juthattak volna a magyar gazdák. A Medgyessy-kormány azonban olyan hátrányos megegyezést kötött az Európai Unióval, hogy a csatlakozó tíz ország közül Magyarország az utolsó helyre szorult a támogatások megszerzésében, a lehetőségeket csak a gazdaságok 6-7 százaléka veheti igénybe. A jelenlegi kormány nyíltan a nagybirtok mellett áll ki, szerintük 500 hektár alatt nincs élet. Pedig az ekkora gazdaságok csak az összes mezőgazdasági földterület 7 ezrelékét teszik ki Magyarországon. Ezzel szemben az Európai Unióban a kb. 20 hektáros családi gazdaságok dominálnak.

- Miért előnyösebb a kisebb gazdaság?

- A kisebb gazdaság környezetkímélő, egészségesebb élelmiszereket állít elő és segíti a falusi népesség foglalkoztatását. Az európai uniós agrármodell szerint a legfontosabb az egészséges, minél kevesebb szermaradványt tartalmazó biotermék előállítása. Az unió ún. második pilléres támogatási formációja a környezet megóvását előtérbe helyező gazdaságokat támogatja. Ezen pályázatokban az unió 20%-os nemzeti önrészt, társfinanszírozást ír elő, amihez 80%-nyi kézzel fogható anyagi támogatást nyújt. A jövőben célszerű lenne ebbe az irányba előmozdítani Magyarország agrár- és vidékfejlesztési politikáját.

- Manapság sokszor nem elég termelni a gazdáknak...

- Fontos a társulás, a beszerzési-, értékesítési szövetkezetbe tömörülés. Ide tartozik a tájspecifikus feldolgozó kisüzemek létrehozása, az értékesítés megszervezése, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a felvásárlóknak. Sajnálatos, hogy Magyarországon a meglévő feldolgozó kapacitásokat időnap előtt külföldi tulajdonba adták. Némelyik nem is működik, hisz a külföldi befektetők nem is azért vették, hogy abban tovább folytassák a termékfeldolgozást, hanem hogy piacot találjanak saját termékeiknek. Kárpátalján ezt kell megakadályozni, és a magyarországi gazdák által elszenvedett, felismert buktatók kikerülésével eleve rentábilis, életképes agrárszektort építeni.

P. Zs.