"Csernovicba kéne menni..."
Továbbra is vonzó célpont az ország egyik legnagyobb piaca
Csernovicban található az ország egyik legnagyobb piaca, mely egyfajta átrakodópontul is szolgál, ugyanis a többek között Dél-Koreából, Kínából, Törökországból behozott áru itt talál gazdára a nagykereskedőknél, akik azt az ország különböző pontjaira juttatják el. Míg 15 éve csak néhány bódé állt az út mentén, mára területe 33 hektárosra nőtt.
Hiába van a piac környékén jó néhány parkoló, területét megközelíteni személygépkocsival továbbra is problémás, ugyanis aki mondjuk reggel 7-8 óra körül érkezik, már csak a kígyózó út menti sorban tud leparkolni, akár több kilométernyire a piac területétől. A négysávos úton a közlekedésrendészek forgalomirányítása ellenére is gyakoriak a dugók, s akár öt percet is várakoznia kell annak, aki valamilyen oknál fogva a városból kifele vezető sávból vissza akar fordulni a befelé vezetőbe. Az egykor poros, sáros, rendezetlen területet mára rendbe hozták, lebetonozták, ezért a csernovici piacra készülőknek ma már nem kell gondoskodniuk arról, hogy gumicsizmát is vigyenek magukkal, ugyanis nem szükséges bokáig sárban cuppogniuk. A rozoga bódék is eltűntek, helyüket egyrészt újak, másrészt pedig korszerű üzletsorok, többemeletes bevásárlóközpontok vették át.
A piacon széles választékban kaphatók különböző árucikkek, az élelmiszerektől a háztartási gépeken át a személygépkocsikig. A hatalmas terület nyolc különböző szektorra van osztva, ahol az egyes árufajtákat külön részlegekben találhatjuk meg.
Öt bankfiók, számos pénzváltó, egy elsősegélynyújtó állomás, három gyógyszertár, egy jogi tanácsadó iroda áll az árusok és a vásárlók rendelkezésére, de akár a személygépkocsi reális értékét is fel lehet becsültetni abban az esetben, ha a vásárló úgy gondolja, hogy az eladó túl sokat kér a járműért.
A piaci forgalom már kora hajnalban megindul - ekkor érkeznek meg az első árusok, akik zajongásukkal, portékájuk kicsomagolásával felverik a környéket. Őket kisvártatva a vendéglősök, büfések követik, akik piacnyitáskor már ínycsiklandó illatokkal és finomabbnál finomabb étkekkel várják a vendégeket. Akad is munkájuk egész nap, hiszen legalább 10-15 ezer éhes gyomor megtöltéséről kell gondoskodniuk. Szerencsére nem lehet panasz a választékra, ugyanis számos étkezde, büfé, kávézó, talponálló várja a piacra kilátogatókat. Különösen közkedvelt a szabadban sülő saslik, valamint az örmény konyha különlegessége, a "Mursa": az elősütött és felaprított csirkehúst, a paprikát és a paradicsomot leöntik ketchuppal és majonézzel, majd tésztába tekerik és egy tepsiben sütik készre.
Naponta közel 10 ezer árus kínálja portékáját eladásra, s átlagosan közel 17-20 ezer vásárló látogat ki a piacra, vasárnaponként azonban számuk a 30-40 ezret is elérheti. A piac nagy volumenű forgalmára jellemző, hogy csupán a múlt évben 28 millió hrivnya adót fizetett a város költségvetésébe. A vásárlókört nem csak a helyi lakosok, hanem a szomszédos és a távolabbi megyékből, sőt, Moldovából, Oroszországból, Romániából érkező vevők alkotják. Az ember tucatnyi náció képviselőjével találkozhat a csernovici piacon. A leggyakrabban az orosz nyelv hallható, ám nem sokkal marad el tőle a román sem. Török bazárosok is előfordulnak nagyritkán, bár rájuk inkább az jellemző, hogy árujukat igyekeznek nagy tételben értékesíteni viszonteladóknak, s máris indulnak vissza a következő áruszállítmányért, így aztán napközben szinte lehetetlen "törököt fogni" a csernovici vásárban.
A piacot 15-20 éve fedezték fel maguknak a kárpátaljai kiskereskedők, illetve a határbizniszből élők, akik nap mint nap átkeltek a határon és a vásárosnaményi, a záhonyi, a kisvárdai és nyíregyházai piacon értékesítették az ott vásárolt portékát. A korábbi években Kárpátaljáról naponta több százan vagy ezren is útnak indultak Csernovicba áruért, ki vonattal, ki autóbusszal, ki saját járművel. Mára a lendület alábbhagyott, ugyanis azok számára, akik kis tételben hoztak árut azzal a céllal, hogy a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye piacain értékesítsék, ma már nem kifizetődő az effajta üzlet, annál is inkább, hogy az itteni árak már-már utolérték, sőt, egyes árufajták terén pedig már meg is haladták a magyarországiakét.
A kiskereskedők helyét fokozatosan átveszik a nagy tételben vásárló viszonteladók, akik számára továbbra is busás hasznot hoz egy-egy csernovici bevásárlás: az ottani piacon vásárolt portékát mintegy 10-15, egyes árucikkeket 20 százalékos felárral értékesítik a kárpátaljai piacokon, illetve üzletekben. Az itteni kereskedők főleg a háztartási és elektronikai készülékeket, a ruhaneműt, a lábbelit és a szőnyeget részesítik előnyben. Az élelmiszerek között slágernek számít a cukor és a rizs, mely kilogrammonként 30-40 kopijkával olcsóbb, mint Kárpátalján.
Baráth József
