2005. október 21.
Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit. Mint nappal, ékesen járjunk, nem tobzódásokban és részegségekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és irigységben: Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra. Rm 13, 12-14.
Pál a soha vissza nem térő, nagyon konkrétan behatárolt és menetében befolyásolhatatlanul független (az éjszaka elmúlt és a nappal, mint Krisztus visszajövetele, feltartóztathatatlanul jön) idő sürgető tudatosított tényét tárja a mindenkori olvasó elé, a szokványos hajnali tevékenységek képét felhasználva, mint ezen időszakra egyetlen helyes választ, s ennek természetességét is ábrázolva. A továbbiakban e hajnali tevékenységekről, mint a jelen helyzetre adható egyetlen helyes válasz három alaplépéséről lesz szó: 1. Vessük el/le a sötétség cselekedeteit! - A jelen hajnali állapotban, a bűn sötétségének a cselekedeteit, mint az éjszakai öltözéket, kell előbb le- és elvetni. A "cselekedet" kifejezés ruhához való hasonlítása olyan furcsa önálló léttel rendelkező aktivitásra utal, amely az egyén formáját felvéve vele közvetlenül érintkezik és mozgatja az embert. A bűn cselekedetei az ember formáját veszik fel és az embert uralva élnek önálló életet. Az önálló léttel rendelkező bűn uralkodik felettünk. De hajnalban, Krisztus közelségének és közössége lehetőségének tudatában van mód le- és elvetni a bűn cselekedeteit. 2. Öltözzük fel a világosság fegyvereit! - Egyik seregből a másikba való átállásról van szó: a bűn vesztésre ítélt sötétség seregéből a feltartóztathatatlanul közeledő és megjelenésével győzedelmeskedő isteni világosság seregébe. Hisz a sötétség a fénynek a hiánya - a bűn az igazság hiánya. Ha megjelenik és elfoglalja a helyet a fény, az igazság, eltűnik a sötétség, a bűn. Ez a feltartóztathatatlan győzelem válik hajnalban nyilvánvalóvá. Esztelenség nem átállni a győztes seregbe, s a vesztesek közt maradni. Még a bűn sötétségének uralma van, ami ellen harcolni kell, s a világosság mint a jövő fegyvere lehet csak hatékony a hétköznapok csatáiban, a jövő nyilvánvaló győzteseinek a kezében. Pál, amikor fegyverekről beszél, az Ige kardja kivételével, védekező fegyverzetről szól. Nem szabad engedni, hogy a test a bűn felé forduljon és a bűn befogadásának táptalajává alakuljon. 3. Öltözzétek fel az Úr Jézus
Krisztust! - Nem elég az, hogy mi használjuk a fegyvereket csupán a magunk védelmére, mert nem használva senkinek nem tudjuk küldetésünket betölteni és mi magunk nem is tudjuk a tisztaságunkat megvédeni. Azt a Jézust kell felöltözni, aki Úr és Megváltó.
Radvánszky Ferenc