Nyelvi kapcsolataink

Kölcsey Esték

2005. december 9., 09:00 , 256. szám

A magyar-kárpátaljai ukrán (ruszin) nyelvi kapcsolatok kutatástörténete és a lexikális nyelvi interferencia eredményei nyomtatott művek tükrében címmel tartott előadást minap a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán nagy sikerrel zajló Kölcsey Esték keretében Bárányné Komári Erzsébet beregszászi főiskolai tanár, akit előadása kapcsán az ukrán-ruszin-magyar nyelvi kapcsolatokról is faggattunk.

- Az előadás első részében a magyar-kárpátaljai ukrán (ruszin) nyelvi kapcsolatok kutatástörténetét vázoltam, ami egészen a 19. század második feléig nyúlik vissza, s a történet napjainkkal ér véget, az Ungvári Nemzeti Egyetem kutatóinak munkásságával. A továbbiakban a lexikális nyelvi interferencia eredményeiről esett szó a nyomtatott művek tükrében, ami saját kutatásaimon alapszik. Azt igyekeztem feltárni, melyek azok a magyar kölcsönszavak, amelyek ma is élnek az ukrán-ruszin nyelvben. Picit ellenkezem is itt azokkal a tudósokkal, akik még a 70-80-as években úgy vélték, hogy a magyar kölcsönszavakat folyamatosan az ukrán irodalmi megfelelők váltják fel, így azok archaizálódnak, s már csak az idős emberek ajkáról hallhatók. A valóságban azonban nyilvánvaló, hogy az olyan történetivé vált fogalmaktól eltekintve, mint amilyen például a béres, az inas vagy a földesúr, igen sok szót változatlanul használnak ma is. Ráadásul némelyik magyar kölcsönszó ruszin talajon jelentésbővülésen ment keresztül. Klasszikus példa a darab szó, amely a magyar nyelvben elfogadotton túl tutaj jelentésben is meghonosodott a ruszin nyelvben.

- Előadásában mindig párhuzamosan használja a kárpátaljai ukrán és a ruszin kifejezést. Miért e kettősség?

- Csopej László például 1881-ben még a ruthén kifejezést használta a Kárpátalján élő szlávok megjelölésére, azután a szovjet időkben a kárpátukrán megnevezés volt "divatban", ma pedig a kárpátaljai ukrán, illetve a ruszin kifejezést használják. A hungarizmusokat vizsgálva tapasztalnom kellett, hogy a kilencvenes évek elejétől datálható újjászületés óta a nyomtatott művekben mindkét kifejezés előfordul, egyre több kiadvány már a címében is tartalmazza a ruszin szót, ezért úgy tartottam helyénvalónak, hogy magam is mindkettőt használjam. Az elmúlt években voltak-vannak, akik hisznek a ruszin irodalmi nyelvteremtő kísérletek sikerében, abban bíznak, hogy egykor majd a kárpátaljaiaknak is lesz irodalmi nyelve, akár a bács-szerémi ruszinoknak, akik saját iskolákkal, tankönyvekkel is rendelkeznek. Ugyanakkor vannak, akik továbbra is elutasítják a ruszin nyelv létét. A kettős megnevezéssel tehát azt is szeretném kiküszöbölni, hogy valamelyik felet megsértsem.

- Még mindig ilyen élesen vetődik fel az úgynevezett ruszinkérdés Kárpátalján, vagy azért csillapodtak már valamelyest a kedélyek, sikerül a politikából a párbeszéd, a tudomány talajára terelni a kérdést?

- Valahányszor előadást tartok e tárgykörben, mindig hangsúlyozom, hogy tudományos, és nem nyelvpolitikai kérdésekkel foglalkozom. Úgy látom, hogy valamelyest csendesedett ugyan az ukrán-ruszin vita, de a felek álláspontja nem közeledett a ruszin nyelv ukrajnai megítélésével kapcsolatban. A ruszin társaságok, szervezetek továbbra is lelkesen működnek, ugyanakkor külföldön nagyobb nyilvánosságnak, támogatottságnak örvendenek, míg nálunk érzékelhető mindezek hiánya. Ennek okán, megint csak tudományos szempontból közelítve a kérdéshez, az is nyilvánvaló, hogy a kérdéskörrel foglalkozó nyelvészeti műhelyek is elsősorban külföldön, például Magyarországon, Kanadában alakultak ki és működnek.

- Előadására megtelt a Rákóczi-főiskola kollégiumának filmklubja. Mindenekelőtt kinek szánta mondandóját?

- Örülök, hogy általános az érdeklődés a kérdés iránt. Elsősorban azonban a magyar-ukrán és ukrán-magyar szakos főiskolai hallgatóknak szántam az előadást, egyfajta részleges hiánypótlásként, mivel Ukrajnában ma nem létezik olyan tantárgy, mint a magyar-ukrán nyelvi kapcsolatok, miközben Magyarország valamennyi felsőoktatási intézményének ukrán szakos hallgatói számára külön tárgyként oktatják a magyar-ukrán nyelvi, kulturális, irodalmi kapcsolatokat.

solt