"Több reklám kellene Kárpátaljának"

Beszélgetés Lendvai Zoltánnal, a Szent István Nemesi Rend vezetőjével

2005. december 23., 09:00 , 258. szám

A Szent István Nemesi Rend képviselői többször jártak már Kárpátalján, s nem egy alkalommal támogatták vidékünket. Lendvai Zoltánnal, a szervezet magyarországi csoportjainak vezetőjével a rendről, céljaikról, kárpátaljai benyomásairól beszélgettünk.

- Mit kell tudni a Szent István Nemesi Rendről?

- A Rend Amerikában alakult és a keresztény, nemes módon gondolkodó magyar embereket gyűjti egybe. A rendszerváltás után ezt a hagyományt követve alakultak helyi csoportjai Magyarországon, Erdélyben és 2002-ben Kárpátalján, Salánkon. Magyarországon 16 csoportunk van, többek között Budapesten, Karcagon, Debrecenben, Nyíregyházán, Ópályiban. A helyi szervezetek részben önállóan működnek, részben közös rendezvényeket, programokat szerveznek. Egyes csoportok saját alapítványt működtetnek, a különböző jótékonysági rendezvényeken gyűjtéseket szerveznek. A befolyt adományokat a Nemesi Rend által felkarolt, fontosnak tartott ügyek támogatására fordítják. A nyíregyházi csoport 2003-ban a salánki történelmi emlékpark létrehozását, idén a Mikes Kelemen Hagyományőrző és Alkotótábor technikai és eszköztárának bővítését támogatta.

- Ön egy jól prosperáló vállalat ügyvezető tulajdonosa. Miért tartotta fontosnak, hogy koordinálja a Szent István Nemesi Rend magyarországi csoportjainak tevékenységét?

- Talán azért, mert a mai magyarországi társadalom egyre inkább elszürkül, fokozatosan elveszíti nemzeti kultúráját, történelmét, hagyományos értékeit. Az emberek mind kevesebbszer gyakorolják a szó valódi értelmében vett nemes módon való gondolkodást. Ezalatt azt értem, hogy kiveszőben van a családszeretet, az egymás iránti tisztelet és megbecsülés, a rászorultak segítése, támogatása. Ez ugyanis nem "fér bele" a mai rohanó világunkba. Nem jut idő a pihenésre, a nemzeti ünnepek méltatására, a család melegének megélésére. A Nemesi Rend tagjai ezt próbálják ellensúlyozni azzal, hogy számon tartják egymást, rendszeresen ellátogatnak a határon túli barátaikhoz, lehetőségükhöz mérten támogatják az elveikhez közel álló elképzeléseket.

- Eddigi látogatásai alkalmával milyen tapasztalatokat gyűjtött vidékünkön?

- Legelőször öt évvel ezelőtt jártam Kárpátalján. Kissé szorongva léptem át az országhatárt, tartottam az ismeretlentől. Sokan ma is így vannak ezzel. Aki még sosem járt Ukrajnában, Kárpátalján, tele van előítéletekkel: fél szegénységet látni, valamibe "belekeveredni", korrupt rendőrrel találkozni stb. Ez persze badarság. Ma már saját tapasztalatból tudom, hogy tisztességes, becsületes ember teljesen problémamentesen töltheti szabadidejét ezen a vidéken. Ezt tudatosítani kellene a külföldiekben. Állami, közösségi szinten, a sajtón keresztül reklámozni kellene Kárpátalját, okosan "eladni" a turistáknak, akik minden bizonnyal értékelnék a vidék természeti egyediségét, számtalan magyar történelmi kötődését, az itt élők vendégszeretetét.

P. Zs.