1848 üzenete a mának: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

Március 15-én Kárpátalja-szerte megemlékezett a helyi magyarság az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulójáról.

Ungváron a magyarságszervezetek és Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviselői mellett tiszteletét tette a megemlékezésen Mártha Tibor, Fényeslitke polgármestere is.

Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a megyei tanács képviselője üdvözölte a Petőfi-szobornál egybegyűlteket elsőként. „A diaszpórában, a Kárpát-medencében mindenhol megemlékeznek a magyarok az 1848–49-es szabadságharcról és forradalomról. […] innen, Ungvárról is üzenjük: ahogy az anyaország, a magyar nemzet kiáll mellettünk és támogat, szükség esetén mi is ott állunk az anyaország mellett.”

A rendezvényen Györkené Csákány Marianna előadásában Bodnár Éva Magyar szó című megzenésített verse csendült fel gitárkísérettel.

Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök külhoni magyarokhoz intézett levelét:

„Tisztelt Honfitársaim!

1848 tavaszán remény költözött a szívekbe. A birodalmi központból kapott parancsok helyett felcsillant a magunk választotta jövő lehetősége. Újból felragyogott a horizonton annak a gazdag és erős országnak a csillaga, melynek fénye 322 évvel korábban hunyt ki a mohácsi csatamezőn.

Ahogy 1848–49-ben, úgy most is vannak, akik ellenünk törnek. Fenyegetnek bennünket akár nyílt háborús, pénzügyi zsarolásokkal, akár létfontosságú vezetékek elzárásával, mi nem engedünk sem nekik, sem fizetett bábjaiknak, ahogyan megálljt parancsolunk azoknak is, akik el akarják venni a határon túli testvéreink szavazati jogát.

Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit. Segítsük és megóvjuk az akaratuk ellenére könyörtelen háború poklába került honfitársainkat, és folytassuk a nemzetépítés határokon átívelő munkáját, hogy a magyar név megint szép lehessen Szabadkától Dunaszerdahelyig, Lendvától Beregszászig, Montrealtól Kézdivásárhelyig.

Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzője, püspökhelyettes imát mondott nemzeti ünnepünk alkalmából, hálás szívvel megköszönve a Teremtőnek, hogy megtartó kegyelme átsegítette népünket az elmúlt évszázadok viharain.

Nagydobronyban a KMKSZ helyi alapszervezetének megemlékezését Szanyi Éva, a Nagydobronyi Magyar Ház igazgatónője nyitotta meg, aki beszédében felhívta a figyelmet a nemzeti ünnep tiszteletének a fontosságára, a szabadság eszméjének, az összefogás és a béke megteremtésének a létjogosultságára.

Ezek után következett a Nagydobronyi Líceum tanulóinak verses-zenés összeállítása, amely megteremtette az ünnep méltó hangulatát. (Felkészítő tanárok: Katona-Mironova Berta és Bátyi Sándor.)

Az ünnepi köszöntő után Bak Éva, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke, Őrhidi László tiszteletbeli elnök, Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere és Nagy Andor, a KMKSZ ISZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke elhelyezték az emlékezés koszorúit a nemzeti összetartozás emlékművénél, majd közös főhajtással tisztelegtek a hősök emléke előtt.

Munkácson a podheringi emlékműnél gyűlt össze a város és a környék magyarsága.

Korolyova Erzsébet, a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki aláhúzta: „A podheringi csata emlékhelyén áll ez az obeliszk. Kárpátalja mai területén ez az egyetlen hely, ahol valóban csata zajlott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején – ráadásul egy győztes, híres ütközet. Ezért különösen büszkék vagyunk rá. Fontos emlékeznünk a bátrakra és a hősökre, akik részt vettek a forradalomban. Nemcsak miattuk lényeges ez, hanem miattunk is, mert a mai nehézségek közepette erőt ad, ha rájuk gondolunk.”

Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában március 13-án tartott megemlékezést nemzeti ünnepünk alkalmából a Fodó Sándor Kulturális Központ és a Rákóczi Egyetem közössége.

Az ünnepségen Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezetője olvasta fel Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnöknének a külhoni magyarokhoz írott levelét. Ezt követően Ferku Szilveszter előadásában hallgathatták meg a résztvevők a Nemzeti dal megzenésített változatát.

Molnár Ferenc, a Rákóczi Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetőhelyettese tartalmas előadásban foglalta össze a szabadságharc eseményeit és kárpátaljai vonatkozásait, majd a 10. Kárpátaljai Magyar Szónokverseny győztesének, a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete tanulójának, Illés Brigittának az ünnepi gondolatait hallgathatták meg a jelenlévők.

Végezetül a beregszászi magyar külképviselet, az egyetem, a civil szervezetek, oktatási intézmények közösen helyezték el az emlékezés koszorúit a Kossuth- és a Petőfi-emléktáblánál, majd a Petőfi-szobornál.

Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában aláhúzta a nemzeti ünnep jelentőségét: „Szerintem nincs szükség több üzenetre, csak arra, amely 1848-ban is elhangzott a 12 pont bevezetéseként: legyen béke, szabadság, egyetértés. Ennél többre nincs szüksége sem a magyarságnak, sem a Kárpát-medencének, sem Ukrajnának, mert ezek nélkül az élet nem olyan, amilyennek lennie kell.”

A KMKSZ szervezésében március 15-én került sor megemlékezésre a város központjában álló Petőfi Sándor-szobornál.

Sin József alelnök a jelenlévőket köszöntve kiemelte: „A márciusi ifjak mint igazi demokraták a 12 pont szerkesztésénél megkérdezték a magyar népet: mit kíván magyar nemzet? Békét, szabadságot, egyetértést! A magyarok számára a forradalom hevében is a béke volt a legfontosabb üzenet.”

Ferku Szilveszter tolmácsolásában elhangzott a Nemzeti dal, majd a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit Petőfi Sándor szobránál.

„Beregszász közössége erős, túl fogja élni ezt a háborút. Merítünk hőseink erejéből ahhoz, hogy megfeleljünk a hétköznapoknak. Március idusán minden szív összedobban itt, Beregszászban és mindenhol a Kárpát-medencében, ahol létezik magyar kultúra” – emelte ki a sajtó képviselőinek az ünnep kapcsán adott nyilatkozatában Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.

Badalóban vasárnap ünnepi istentisztelet keretében, gyülekezeti közösségben emlékeztek meg nemzeti ünnepünkről. A református templomban Sápi Zsolt lelkipásztor az ismert bibliai történettel, az igazi szőlőtő és a szőlősgazdában megszemélyesített Atya intelmeivel magyarázta Isten üzenetét a gyülekezet előtt.

A KMKSZ Badalói Alapszervezete, a presbitérium és a helyi gyülekezeti közösség nevében Jakab Lajos családorvos, az érdekvédelmi szervezet helyi első embere szólt az egybegyűltekhez, kiemelve, hogy minden nehézség és nyomásgyakorlás ellenére az itt élő emberek hűek maradtak az egykori szabadságharcosok szelleméhez, és lehetőségeikhez mérten megemlékeznek azok nagyságáról, szabadságvágyáról, kitartásukról, a hazába és Istenbe vetett hitükről.

Orosz Viktória, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem hallgatója Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét adta elő.

Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja ünnepi köszöntője után felolvasta Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak a nemzeti ünnep kapcsán a határon túli honfitársaihoz címzett levelét.

Köszöntötte az egybegyűlteket Sin József, a KMKSZ alelnöke és Szalai Imre, Badaló elöljárója is, majd a jelenlévők megkoszorúzták a templom külső falát díszítő Petőfi-emléktáblát.

Nagyszőlősön a megemlékezést báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye egykori főispánja, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja mellszobránál tartotta a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete.

Kudron Zoltán, a szervezet ügyvezető elnöke kiemelte: „Március 15-ére nagyon fontos emlékezni itt, Ugocsában és szerte a világon, ahol magyarok élnek, mert habár eltelt már lassan hét generációnyi időszak, de élénken él bennünk ez a kitűnő dátum, s ebből tudunk a mai napig is építkezni, hiszen a magyarság 1848-ban elhatározta, hogy önálló szeretne lenni. Igaz, hogy erre a szabadságharc után várni kellett a kiegyezésig, de ha nincs a szabadságharc, akkor nincs a kiegyezés, és nincs magyar jövő itt, Kárpátalján sem.”

Técsőn a Kossuth-szobornál tartottak csendes koszorúzást a közösségi összetartozás és az emlékezés jegyében a református istentiszteletet. Az eseményen a helyi egyházi, civil és oktatási intézmények vezetői, valamint Técső és a felső-Tisza-vidéki magyar közösségek tagjai helyezték el az emlékezés koszorúit.

Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke elmondta: a megemlékezés minden évben lehetőséget ad arra, hogy a közösség együtt tisztelegjen a hősök előtt, megerősítse összetartozását, valamint továbbörökítse a szabadság eszméjét. „Idefelé jövet azon gondolkodtam, hogy mit is jelentett március 15-e a maga korában. Hogyan hozta össze az embereket. Mert ott volt Széchenyi, egy egészen magas rangból származó ember. Ott volt Kossuth, a kisnemes, és ott voltak az ifjak, Petőfiék. S ők mind egyet akartak. Mindannyiuknak egy volt a gondolatuk: »A Haza minden előtt…« Ezt a célt kell nekünk is tovább követni. Nehéz időket élünk, szétzilált időket élünk, de komoly dolgokban meg kell találnunk a közös hangot. Mert ne felejtsük: a haza minden előtt, a közösség minden előtt – ezt üzeni nekem március 15-e. Tartsuk meg mindazt, amit létrehoztunk. Tartsuk meg templomunkat, tartsuk meg iskoláinkat, tartsuk meg hitünket, és tartsuk meg közösségeinket” – fogalmazott Sari József.

RV, BÉ, KV, LI, VE TV21 Ungvár