Orosz Géza vállalja a megmérettetést

Interjú a KMKSZ beregszászi polgármester-jelöltjével

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) felkérésére Beregszász polgármesterének tisztségéért Orosz Géza, jelenlegi megbízott polgármester-helyettes, építészmérnök indul a "KMKSZ" Ukrajnai Magyar Párt színeiben a márciusi helyhatósági választásokon. Személyében tehát olyan ember pályázik a beregszászi polgármesteri székre, aki hosszú évek óta dolgozik a városi kommunális főosztályon, a polgármesteri hivatalban. A helyi viszonyokat jól ismerő szakemberről van tehát szó. Emlékezetes, hogy 2004-ben egyike volt azon három beregszászi városi tanácsi képviselőnek, akik nem szavazták meg a Rákóczi-főiskola tulajdonjogának érvénytelenítését a törvényszéki palota körüli per idején. Orosz Géza nem tagja a "KMKSZ" UMP-nek, s a Szövetség egyetlen elvárása jelöltjével szemben: győzelme esetén hozzáértő, jó vezetője legyen Beregszász városának.

- Miért mondott igent a KMKSZ felkérésére, hogy a "KMKSZ" UMP jelöltjeként induljon a polgármester-választáson?

- Szakemberként mindig is úgy tartottam, hogy egy állami köztisztviselőnek párton kívülinek kell lennie, s máig is tartom magam ehhez. Ugyanakkor a kezdetektől szimpatizáltam a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség törekvéseivel; különösen, ami Beregszász városát illeti, mivel elképzeléseink számtalan ponton egybevágnak. Így, amikor Horkay Sámuel elnök a városi alapszervezet nevében a közelmúltban felajánlotta, hogy induljak a választásokon a magyar párt jelöltjeként, természetesen igent mondtam.

- Szakemberként, polgármester-jelöltként hogyan látja Beregszász helyzetét?

- Tisztában vagyok azzal, hogy egy rendkívül nehéz helyzetet örököl az, aki átveszi a város irányítását. Az elmúlt években gyakori jelenség volt, hogy a választási kampányok idején hangzatos ígéreteket tettek a jelöltek, amelyekből azután rendkívül kevés valósult meg. Nem szeretnénk folytatni ezt a hagyományt, őszintének kell lennünk. Azt mondjuk, olyan Beregszászt szeretnénk, ahol a település minden polgára szívesen él, s ahol minden lakos számára megfelelő munka- és életfeltételeket igyekszik biztosítani a városvezetés. Ugyanakkor hozzátesszük: a városnak szakmailag megalapozott, a valóságon és a helyi adottságokon alapuló rövid és hosszú távú programokra van szüksége, amelyeket azután következetesen, lépésről lépésre haladva meg is valósítanak. Városunknak megvannak a maga sajátos adottságai, amelyeket azonban maximálisan figyelembe kellene venni, s igyekezni kell szakmai szempontból is a legjobban kihasználni. Példaként említhetném, hogy Beregszásznak a határ közelsége miatt gyakorlatilag "saját" határátkelője van Asztély és Beregsurány között, a város azonban mindeddig csak elenyésző mértékben használta ki az ebben rejlő lehetőségeket. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy az elmúlt években csak igen szerényen csordogált a tőke városunkba, s néhány kivételtől eltekintve akkor sem ipari létesítményeket hoztak létre, hanem kávézókat és játéktermeket, ami az ifjúságra gyakorolt hatásukon túl azért is problémás, mert a munkahely- és jövedelemteremtést inkább a gyárak, üzemek szolgálnák. Végül nem elég négyévente meghirdetni a jelszót, hogy tiszta, rendezett Beregszászt akarunk. Valakinek végre azt is meg kellene kérdeznie, hogy miért nem kap szinte egyáltalán pénzt Beregszász immár évek óta az állami költségvetésből infrastrukturális beruházásokra. Az utóbbi évek szerény beruházásait szinte kizárólag a városi költségvetésből finanszírozták, ami a jelenlegi költségvetési előírások mellett természetesen kevés a valódi rendcsináláshoz.

- Tervei megvalósításához nyilván a városi tanács támogatására is szüksége lesz...

- Valóban, terveink keresztülviteléhez szükséges valamennyi felelős polgár támogatása. Azzal is tisztában vagyok, hogy az eredményesebb munka gazdasági és szakmai szempontból egyaránt hatékonyabb polgármesteri hivatalt igényel, amivel kapcsolatban ugyancsak megvannak az elképzeléseink. Végül, de nem utolsósorban számítok a KMKSZ és az általuk indított képviselők támogatására is. Annál is inkább, mivel a szövetség helyi tagságában egy olyan közösséget ismertem meg az elmúlt évek során, amelyre nincs hatással a politikai széljárás, kitart az elképzelései mellett, s valóban a közösség érdekeit képviseli. Emlékezhetünk, hogy korábban, amikor 1998 és 2002 között több magyar képviselője is volt a városi tanácsnak, köztük a KMKSZ tagjai is, összefogva sikerült végigvinnünk néhány fontos elképzelést. Emlékezetes esemény volt, amikor az akkori városi tanács a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tulajdonába adta a volt műszergyár, az egykori törvényszéki palota épületét, miáltal végre saját otthonra talált Kárpátalja egyetlen magyar felsőoktatási intézménye.

Orosz Géza

1964. április 29-én született Beregszászban. A 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában érettségizett 1981-ben. Gyermekkorától sportolt, a beregszászi kézilabda-válogatott tagjaként képviselte a várost az egykori Szovjetunió országos versenyein.

1986-ban a Breszti Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát.

Az egyetem elvégzése után hazatért szülővárosába, s a Beregszászi Finommechanikai Műszergyár építészeti osztályán kezdte szakmai pályafutását.

1986-1988 között kötelező sorkatonai szolgálatát teljesítette szakaszparancsnokként.

Miután leszerelt, visszatért korábbi munkahelyére, ahol különböző beosztásokban - az építési osztály vezetőjeként, majd igazgatóhelyettesként - dolgozott.

1994-től napjainkig a Beregszászi Polgármesteri Hivatal Kommunális Főosztályának vezetője. Nős.

Munkáját több oklevéllel és kitüntetéssel is elismerték, többek között A régió fejlesztéséért díjjal.

1990-től a Beregszászi Városi Tanács képviselője.

2005 áprilisától megbízott alpolgármester.