Komlós Attila Kárpátalján

Beszélgetés a HTMH új elnökével

Komlós Attila személyében január elsejétől új elnöke van a Határon Túli Magyarok Hivatalának. A hivatalvezető a hét végén Kárpátaljára látogatott. Programja során többek között találkozott magas rangú egyházi vezetőkkel, látogatást tett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán és lerótta kegyeletét Fodó Sándor, a KMKSZ alapító elnökének sírjánál Visken. Komlós Attila ellátogatott a KMKSZ ungvári székházába, ahol megbeszéléseket folytatott Kovács Miklóssal, a KMKSZ elnökével és Brenzovics László alelnökkel.

Lapunk rövid bemutatkozó beszélgetésre invitálta az elnököt.

- Hogyan fogadta a HTMH vezetésére szóló felkérést?

- Nem mindennap kap ilyen felajánlást az ember. Némi gondolkodás után vállaltam az elnöki tisztséget, azon sajátos helyzetből kifolyólag, hogy kormánytisztviselőként csak három-négy hónapra tekinthettem előre, hisz Magyarországon tavasszal választásokat tartanak. Jómagam harmincöt éve vagyok elkötelezett a határon túli magyarság irányában, így a felkérést nagyon megtisztelőnek tartom. Szeretném, ha a határon túli magyarság ügye, amennyire csak lehetséges, a napi politika fölé emelkedne.

- Mikor járt először Kárpátalján?

- A nyolcvanas évek elején, még fiatal lelkész koromban volt szerencsém elkísérni két magyarországi püspököt Beregszászba, akik Forgon Pált szentelték püspökké a református templomban. Ez máig meghatározó élmény volt számomra. Azóta aztán nagyon sok alkalommal megfordultam ezen a vidéken és szoros baráti, hittestvéri kapcsolatokat ápolok. Jelenleg nem töltök be egyházi megbízatást, nincs lelkészi hivatalom, ún. "rendelkezési állományban" vagyok. 1996-2005 között az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke voltam, mialatt szintén rendszeresen jártam Kárpátalján, Técsőtől kezdve Visken, Beregszászon át egészen Munkácsig, Ungvárig.

- Idén sem először jár vidékünkön. Érthető ez úgy, hogy Kárpátalját kiemelt régióként kezeli?

- Abszolút így van. De nem azért, mert én, Komlós Attila ezt így látom jónak. Magyarország azt látja, hogy a határon túli magyarság fogalma erőteljesen megváltozott, nem lehet globális értelemben használni. Látni kell, hogy például Ukrajna és Szerbia-Montenegró belátható időn belül nem lesz EU-tagállam, így a Kárpátalján és a Vajdaság területén élő magyarság fokozott figyelmet érdemel a magyar-magyar kapcsolatok terén. Most ott tartunk, hogy a magyar állami támogatásokat illetően megvalósult a pozitív diszkrimináció irányukban.

- Kárpátalján is sokan várták a nemzeti vízum bevezetését. A gond az, hogy aki nem tudja igazolni tartós tartózkodásának feltételeit, az nem kap ilyen beutazási engedélyt, és Magyarország schengeni rendszerhez való csatlakozását követően esetleg át sem lépheti az ukrán-magyar határt.

- Teljesen tisztában vagyok a felvetett problémával. Én egyike leszek azoknak, akik megfelelő módon visszajelzéseket fogunk adni a magyarországi hivataloknak arra nézve, hogy sokaknak nehéz megfelelniük a vízumszerzés feltételeinek. Ellenben e kritériumokat nem Magyarország, hanem az Európai Unió törvényi előírásai szabják meg. A nemzeti vízum nem Magyarország nemzetének vízuma, hanem egy sajátos uniós terminus. Ezt a speciális vízumot Ukrajnában bárki kérheti, nemzetiségtől függetlenül. Aki megkapja, az huzamosabb ideig tartózkodhat az EU területén, kiadását ezért kötik szigorú feltételekhez.

Popovics Zsuzsanna