Mit ígérnek az esélyes pártok a kisebbségeknek?
Az Ukrainian sociology service által közzétett december végi felmérésekhez képest, ahol hét párt bejutását jósolták, a "Szocisz" január 18-23. közötti kétezres mintán alapuló vizsgálata nyolc párt jelenlétét jósolja a parlamentben. Eszerint az eddigi hét biztos bejutó a "Ne Tak" szociáldemokrata ellenzéki blokkal bővülne. Ez utóbbi és a Natalia Vitrenko "Népi Ellenzék" blokkja alig haladja meg a három százalékot. A többi hat párt stabil bejutónak mondható, s minden felmérés szerint biztosan ott lesz a parlamentben.
Tekintettel arra, hogy egyik bejutó párt sem tartotta olyan fontosnak a magyarokat, hogy képviselőjüket saját listáján a parlamentbe juttassa, talán érdemes egy pillantást vetni e nyolc párt választási programjára az önkormányzatisághoz, autonómiához való viszony, a nemzetiségi jogok, illetve a kelet-nyugati orientáció szempontjából, hiszen a kárpátaljai magyar lakosság számára nem mindegy, hogy mit várhat e téren az új törvényhozástól, még akkor sem, ha jelen pillanatban pusztán választási ígéretekről van szó.
A legradikálisabbnak e téren a Natalia Vitrenko "Népi Ellenzék" blokkjának programja mondható, amely nyíltan felveti Kárpátalja autonómiáját, Ukrajna föderatív felépítését, a kettős állampolgárságot, s az Alkotmányt is az európai nyelvi, szociális és önkormányzati stb. charta elvei szerint kívánja módosítani. Ugyanakkor kategorikusan elzárkózik a NATO-tól, az Európai Uniótól, és az Oroszország vezette Egységes Gazdasági Térséghez (EGT) szeretne csatlakozni.
Az önkormányzatisággal, illetve nemzetiségi jogokkal legrészletesebben a Janukovics vezette Régiók Pártjának programja foglalkozik. Ők a regionalizmus fokozatos erősítését, illetve a föderatív berendezkedés távlati elérését célozzák, s ennek szellemében valósítanák meg az adminisztratív reformot. Programjuk a nemzeti nyelveket és kultúrákat megőrzendő kincsként tételezi és az anyanyelv használatának valós védelmét helyezi kilátásba. Ez a párt szintén a EGT-t részesíti előnyben, míg a NATO esetében referendumra bízná a csatlakozás kérdését.
A magát európai típusú pártként tételező Ukrán Szocialista Párt az önkormányzatok vagyoni alapjait és felhatalmazásait erősítené. A szabad nyelvhasználat biztosítása céljából a párt új nyelvtörvényt szeretne beterjeszteni a törvényhozásba. Az észak-atlanti tömbbel kapcsolatban szintén népszavazást kíván tartani.
A "Ne Tak" szociáldemokrata blokk a régiók és önkormányzatok önállóságát erősítené. A program új nyelvtörvényt helyez kilátásba, ám abban csak az orosz nyelvhasználat lehetőségeit kívánják bővíteni. A párt ellenzi az észak-atlanti tömböt, és az EU-hoz való közeledést is csak feltételekkel fogadja el, miközben az EGT fejlesztését támogatja.
A többi párt csak egy-egy mondatban érinti a kérdéskört. A Julija Timosenko Blokk programja az etnikumok kultúrájának szabad fejlődéséről beszél, illetve megemlíti a deportáltak ügyének rendezését is, azonban ezúttal is kifelejtik a magyar és német áldozatokat. A Litvin Népi Blokkjának programja az önkormányzatok financiális erősítését és a nemzetiségi kultúra és sajátosságok megőrzését helyezi kilátásba. Az Ukrán Kommunista Párt meg akarja teremteni az ukrajnai nációk kulturális fejlődésének feltételeit. A NATO-csatlakozást ellenzi, s szintén az orosz gazdasági blokkhoz csatlakozna. Végül a Nasa Ukrajina választási programja, miközben európai uniós irányultságot jelez, az önkormányzatok és nemzetiségek kérdésével egyáltalán nem foglalkozik.
A programokat összevetve az a kép bontakozik ki, hogy míg a "kelet felé" orientálódó pártok -vélhetően az orosz ajkú népesség problémáitól indíttatva - fontosnak tartják az önkormányzatiságot, a nemzetiségi kérdést, addig a magukat inkább európai tájékozódásúnak mondott pártoknál ez a kérdéskör csak érintőlegesen, vagy egyáltalán nem jelenik meg. Az ukrajnai magyarok, románok, lengyelek vagy ruszinok gondjaival tételesen egyik esélyes parlamenti párt programja sem foglalkozik.
Gulácsy Géza
