2006. április 28.

Kenethozó asszonyok vasárnapja

A görög egyház húsvét utáni második vasárnap a kenethozó asszonyok emlékét ünnepli. Ez a vasárnap és az egész húsvéti időszak a feltámadás örömének csodájáról szól, hiszen egy megölt ember, egy gonosztevőként megfeszített Istenember támad fel. Két ellentétes menet megy egymással szembe. Az asszonyoké, akik a megszokott emberi módon mennek megkenni a halott testet, és ehhez csatlakozik a másik menet: hogyan lehetne megmagyarázni a kudarcot? S mivel ez nem sikerült, hát ülnek bezárt ajtók mellett. Tehát a két szomorú menet: a kenethozó asszonyoké és az apostoloké, az emberi tehetetlenségnek és a reményvesztett életnek a konkrét megnyilvánulása. Ezzel szemben ott az angyalok magabiztos és szinte felelősségre vonó megszólítása: Miért keresitek az élőt a holtak között? És megmagyarázzák az eseményeket, hogy végre megértsék. Olyan mély megrendültséget és kitörő örömet ihlet bennük ez az angyali monológ, hogy a Mester szavait végre megértik, s rohannak az apostolokhoz, hogy hírül adják a csodálatos hírt. Már annak is végtelenül örülnek, hogy él a Krisztusuk, mert ez mindennél többet ér. A Feltámadt Krisztus élete most itt azt jelenti, hogy igaz az a tanítás, amelyet hirdetett Krisztus, s amit meg is élt. Olyan elemi erejű megismételhetetlen és kozmikus esemény ez, amelyből a világ végezetéig tud megfelelő erőt meríteni a krisztusi keresztény egyház, s mindazok, akik hisznek Krisztusban. A feltámadásnak akkor vagyunk részesei, ha azonosulunk Krisztus életének minden mozzanatával. Tegnap veled temetkeztem el, Krisztus, veled ébredek ma.

Marosi István