Kovács Miklós: Átalakulóban a magyar-magyar kapcsolatrendszer

A határon túli magyarok és a magyar kormány együttműködésének lehetőségeiről volt szó a magyar szervezetek és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök múlt heti találkozóján. A budapesti munkavacsora után a legkülönfélébb értékelések láttak napvilágot a találkozón elhangzottakkal kapcsolatban. Lapunk Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét kérdezte a történtekről, aki vidékünk magyarságának képviseletében vett részt a találkozón.

- Valójában mi hangzott el a megbeszélésen?

- A találkozó a sajtó nyilvánosságának kizárásával zajlott, így természetesen nekem sem áll módomban elmondani minden részletet.

- Csakhogy időközben már így is számos információ látott napvilágot, például a Máért sorsával kapcsolatban...

- A Máérttel összefüggésben elmondhatom, hogy a magyar miniszterelnök véleménye nem változott, azaz nem szándékozik összehívni a testületet mindaddig, míg nincs előzetes megállapodás a zárónyilatkozatról a résztvevők között. Ebből következik, hogy nagy valószínűséggel nem számíthatunk a közeljövőben a Máért összehívására. Ha pedig így van, akkor a testület lassú kimúlásra van ítélve.

- Esetleg máris született elképzelés arra, mi léphet a Máért helyébe az összmagyarság érdekegyeztető fórumaként?

- Gyurcsány Ferencen látszik, hogy kész kommunikálni a határon túli magyarokkal. Szervezetileg ez vagy egy új intézmény létrehozását jelentené, vagy a már meglévők közül kezelné úgy valamelyiket a jövőben, hogy az átvehesse a magyar-magyar konzultációs fórum szerepét. Itt a miniszterelnök elsősorban a Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés elnökének javaslatára életre hívott Kárpát-medencei magyar parlamenti képviselők tanácsára gondolt.

- Ezek szerint még nincs kialakult, végleges álláspont a magyar-magyar kapcsolatok jövőbeni alakulására vonatkozólag?

- Nincs. A miniszterelnök jelezte, hogy erőteljes átalakításokon gondolkodik ebben a rendszerben. Ennek az új rendszernek az egyik eleme máris megvalósul azáltal, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) megszűnik. A témával a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) alegysége foglalkozik majd Gémesi Ferenc államtitkár felügyelete alatt.

- Sokan a határon túli magyarság ügyének visszaminősítését látják a HTMH önálló hivatalból a MeH alegységévé történő átszervezésében.

- Ami a HTMH-t illeti, Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, hogy ebben az átalakításban nem az a fontos, hogy megszűnik a hivatal, hanem az, hogy a határon túli magyarság kérdésének felügyelete közelebb kerül a miniszterelnök személyéhez.

- Mégis, be tud-e számolni olvasóinknak valamilyen egyértelműen pozitív fejleményről a budapesti találkozó kapcsán?

- A miniszterelnök úr többször hangsúlyozta a differenciált támogatás elvét, ami azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyarokra mint különlegesen rossz helyzetben lévő közösségre a jövőben külön figyelmet kell fordítani, esetleg számarányuknál jobban támogatni.

- Felmerültek-e konkrétan a kárpátaljai magyarságot érintő kérdések is a megbeszélésen?

- Igen, ismételten a miniszterelnök úr figyelmébe ajánlottam a kárpátaljai magyarságot jelenleg talán leginkább foglalkoztató két kérdést: újra hangsúlyoztam annak a fontosságát, hogy megoldást találjunk az anyaországgal való kapcsolattartás biztosítására Magyarországnak a schengeni rendszerhez való csatlakozása utáni időszakra, valamint kiemeltem a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rendszeres anyaországi támogatásának fontosságát is.

h.k.