Élet és biztosítás

2006. július 21., 10:00 , 288. szám

A fejlett országokban biztosítási és megtakarítási formaként is népszerű az életbiztosítás. Ukrajnában, ahol sokaknak máig a közvetlen túlélés az első számú programjuk, s még mindig igen gyanakvóan tekintenek a pénzintézetekre, még csak most van felfutóban ez az üzletág.

Szakemberek becslése szerint az életbiztosítással foglalkozó cégek 2005-ben mintegy 300 millió hrivnyányi biztosítási befizetést könyvelhettek el Ukrajnában. Ez a szám azon befizetésekre vonatkozik, amelyeket a biztosítási kötvénnyel már rendelkező, illetve az azt megvásárló ügyfelek fizettek ki a vizsgált évben, s azért fontos, mert ennek a mutatónak az alapján értékelhető egy adott ország életbiztosítási piaca.

A szakértők előrejelzése szerint idén 50 százalékkal bővül az életbiztosítási piac Ukrajnában s várhatóan mintegy 450-500 millió hrivnyát tesz ki. Optimistább előrejelzések szerint évente gyakorlatilag megduplázódik a piac, s ez a tendencia várhatóan még legalább 3-5 évig fennmarad. Összehasonlítás végett: az Ukrán Biztosítási Szervezetek Ligájának adatai szerint a kockázatbiztosítási piac (a rövid távú kockázati, egészségügyi, közlekedési biztosítások stb.) jelenleg nagyságrendileg mintegy 12 milliárd hrivnyát tesz ki, van tehát hová fejlődni az életbiztosítási ágazatnak is.

Az ágazat egyébként olyannyira vonzónak tűnik, hogy az elmúlt években számos külföldi cég is érdemesnek tartotta megjelenni a piacon. Túl az ukrajnai és oroszországi intézményeken - nemegyszer ezekkel karöltve - olyan ismert nyugati biztosítók jelentek meg ajánlataikkal Ukrajnában az idén, mint például a német Allianz AG, vagy az osztrák UNIQA Group, s ugyancsak a megjelenésen dolgozik a szintén osztrák Generali Vienna Group.

Jelenleg az ukrán lakosság mintegy 3-4 százaléka rendelkezik életbiztosítással, miközben nyugaton ez az arány 40 és 60 százalék között mozog. Egy főre számítva Ukrajnában ma megközelítőleg 1 dollárt költenek életbiztosításra, miközben Csehországban ez az összeg mintegy 200, Németországban pedig közel 1000 dollár.

A biztosítók Ukrajnában is a középosztályt tekintik potenciális vásárlókörüknek. Arról az egyelőre meglehetősen vékony rétegről van tehát szó mindenekelőtt ebben a befektetési formában, amely viszonylagos jólétét jobbára saját kemény munkájával alapozta meg, s nem szeretne elveszíteni mindent egyik napról a másikra. Mint nemegyszer elhangzik, az alsóbb rétegeknek nincs pénzük erre a szolgáltatásra, a gazdagok pedig jobbára más formáit választják jólétük biztosításának. Nem utolsósorban az is pozitív hatással volt-van az életbiztosítások piacára, hogy a bankok ma gyakorta csak életbiztosítás megléte esetén nyújtanak hitelt ügyfeleiknek. Ilyen esetekben ugyanis a biztosító fizet, ha az ügyfél nem tudja megtéríteni a kölcsönt.

A biztosítási ügynökök legmeggyőzőbb érve, hogy az életbiztosítás egyfajta keresztezése a bankszámlának az olyan esetekre szóló biztosítással, amikor az ügyféllel véletlenül szerencsétlenség történik. Az életbiztosítások piacán ma már nehéz feltalálni a spanyolviaszt, ezért a kínálat akár még a szovjet időkből, de akár a kereskedelmi csatornák sorozataiból is ismerős lehet mindenki számára: kezdve a hagyományos megtakarítással vagy nyugdíjbiztosítással párosuló konstrukciókkal, egészen az úgynevezett alkalomra (nagykorúság, esküvő, jubileum stb.) szólókig.

A biztosítást kötők többsége országunkban 30 éven felüli, középkorú, akik elsősorban a nyugdíjbiztosítási, illetve megtakarítási konstrukciókat keresik, ez utóbbiakat mindenekelőtt gyermekeik javára, míg a fiatalabbak a kockázatbiztosításokat részesítik előnyben, mivel úgy vélik, hogy korai volna még takarékoskodni.

Az ügynökök másik gyakori érve, hogy amennyiben a biztosított személy olyan összegre szóló biztosítással rendelkezik, ami megfelel egy évi jövedelmének, úgy halála esetén családja a kifizetésekből még ötven éven keresztül megőrizheti korábbi szociális státusát. Ugyanakkor, teszik hozzá, a biztosítás megtakarításnak is jó, hiszen amennyiben, példának okáért, az ügyfél évi mintegy 2000 hrivnya befizetéssel járó 25 éves biztosítási szerződést köt, úgy a szerződés lejártakor 50 ezer hrivnya kifizetésre számíthat egy összegben. A biztosítást kötő ezenkívül adott esetben kamatra is számíthat, hiszen a biztosító befekteti ügyfele pénzét. Az ukrán állampolgárok egyébként általában 10-25 évnyi időtartamra kötnek biztosítást.

Szólni kell végül arról is, mennyire bízik a lakosság a biztosítótársaságokban. Egy tavalyi felmérés szerint a megkérdezettek 31,9 százaléka egyáltalán nem bízott a biztosítótársaságokban, 30,7 százalékuk pedig jobbára bizalmatlan volt. A 27,1 százaléknyi bizonytalan mellett csupán 9,2 százaléknyian voltak azok, akik hajlottak a bizalomra, s a válaszadók 0,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljes egészében megbízik a biztosítókban. Ez a viszonyulás azonban részben még azt az érthető óvatosságot tükrözi, amelyet a kilencvenes évek pénzintézeti csődjei keltettek sokunkban. A szakértők rámutatnak, hogy jelenleg a törvények már sokkal szigorúbban szabályozzák a biztosítási piacot is; igaz, hozzáteszik, hogy az igazi biztosítékot máig nem a jogszabályok jelentik, hanem az a bizalmi tőke, amellyel a nagy múlttal rendelkező, elsősorban tehát külföldi intézetek rendelkeznek. (Kárpátalja/podrobnosti.ua/Korreszpondent)