Kárpátalján át kell ölelnünk a magyarságot

Interjú Szili Katalinnal, a magyar Országgyűlés elnökével

2006. július 21., 10:00 , 288. szám

- Hogyan értékelné a magyar-magyar kapcsolatok rendszerének folyamatban lévő átalakulását?

- A kapcsolatok egyik fontos pillére az Országgyűlés, ahol a tavaszi választások után újjáalakult bizottságok egyike ezentúl a külügyi és határon túli magyarok bizottsága nevet viseli. Ezzel a gesztussal is jelezni kívántuk, hogy egy számunkra fontos kérdésről van szó.

A parlament folytatja a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) keretében zajló együttműködést, a fórum következő ülését idén szeptember 8-ra hívtam össze. Fontos változás e téren, hogy mélyíteni szeretnénk az együttműködést a parlamenti dimenzióban azáltal, hogy bizottságokat hozunk létre a KMKF-ben, melyek a fórum két ülése között, tehát szeptembertől szeptemberig folyamatosan figyelemmel kísérnék az Országgyűlésben folyó munkát a gazdasági, oktatási-nevelési és egyéb kérdések tekintetében.

Jól érzékelhető a súlyponteltolódás a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában. Azzal, hogy Gémesi Ferenc személyében szakállamtitkár felügyeli a témát a kormányban, jelezni szándékoztuk, hogy magas szinten kívánjuk tartani ezeknek a kérdéseknek a kezelését. Ugyanakkor sokkal átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá szeretnénk tenni a határon túli magyarsággal folytatott együttműködést az új intézményi struktúra létrehozásával és a finanszírozási struktúra átalakításával.

Figyelembe vesszük azt is, hogy jó néhány határon túli magyar közösség a szomszédos országoknak az Európai Unióba való belépésével egy más szintű együttműködést alakíthat ki az anyaországgal, míg például Kárpátaljára és a Vajdaságra másképpen, különlegesen oda kell figyelni a jövőben. Képletesen szólva, van, ahol elég kezet fognunk, de például Kárpátalján át kell ölelnünk az itteni magyarságot.

- A KMKF átalakítása kapcsán sokszor felvetődik, hogy ez a fórum esetleg a MÁÉRT utódjává válhat, illetve kitöltheti azt az űrt, amely azáltal tátong kapcsolatainkban, hogy nem hívják össze a MÁÉRT-et, melyet pedig eredetileg a legfőbb magyar-magyar egyeztető fórumnak szántak.

- Pragmatikus időszakot élünk. Azt hiszem, lejárt az ideje annak, hogy a pusztán önmagáért való pártpolitikai egymásnak feszülést keressük egy fórumban. Meg kell találni azokat a konkrét kérdéseket, amelyekben ki kell alakítani a párbeszédet és az együttműködést, s nem hiszem, hogy az lenne a lényeg, hogy ez milyen intézményrendszeren belül történik. Fontosabbnak tartom azt, hogyan tudunk közös ügyeket megoldani. Ennek a közös megoldáskeresésnek lehet az egyik dimenziója a parlamenti együttműködés, a KMKF, s a kormányzat részéről is azt találom célszerűnek, hogy a konkrét, megoldásra váró kérdéshez találják meg a legmegfelelőbb fórumot.

- Látogatásának egyik fontos állomása volt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Hogyan látja az intézmény jövőjét, kiszámítható anyaországi támogatásának megoldását?

- Szeptemberben kerül kiírásra a Szülőföld Alapban a jövő évi pályázatok sora, s bővíteni kívánjuk a támogatottak körét. Magam is lépéseket kívánok tenni annak érdekében, hogy a pályázati kiírásban valamennyi szinten történjék meg a támogatottak megjelölése, miáltal jövő évben a beregszászi főiskola is pályázhatna a Szülőföld Alapnál. Ugyanakkor nagyon jónak találnám, ha pártpolitika-mentessé válnának a határon túli magyar intézmények, s egyetlen célt szolgálnának: a magyar oktatás ügyét.

- Felmerültek ezek a kérdések a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetekkel folytatott tárgyalásai alkalmával is?

- Igen. Hangsúlyoztam, hogy örülnék, ha két olyan fontos területen, mint amilyen a gazdaság és az oktatás, közös stratégiát alakítanának ki, ahová nem vinnék be a pártpolitikát, csupán azt, hogyan szolgálhatnánk a legjobban a közös érdeket. Ezenkívül olyan fontos problémákat is érintettünk, mint például a kishatárforgalom kérdése, a Nyíregyházi Kezdeményezés. Szeptemberben kijevi látogatásra készülök, s ez a mostani utam tulajdonképpen ennek az előkészítését is szolgálja. Jeleztem mind a KMKSZ, mind az UMDSZ vezetőinek, hogy örülnék, ha erre a kijevi látogatásra velem tartanának.

- Miről tárgyalt a megye vezetőivel?

- A központi téma a határon átnyúló regionális együttműködés. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezen a téren meglegyenek azok a közös projektek, amelyekkel például az EU-hoz fordulhatunk finanszírozásért. Ugyancsak fontosnak tartom a Kijev és Budapest közötti autópálya építését. Legalább ennyire lényeges az új kishatárforgalmi rendszer kialakítása, amelyről már döntött is az Európai Parlament. Jó volna, ha - amint felállt az új ukrán kormány - azonnal elindulnának az ezirányú tárgyalások.

hk