Lakossági hitelek: Készül a feketelista?

2006. augusztus 4., 10:00 , 290. szám

Naponta mintegy 10 ezer gyorshitelt adnak ki a bankok és hitelszövetkezetek Ukrajnában. A nagy ünnepek előtt ez a szám elérheti a napi 50 ezret is. S akkor még nem vettük figyelembe a jelzálog és gépkocsivásárlási hiteleket.

Az a gyorsaság, amellyel manapság pénzhez juttatják a lakosságot, új, nehezen megoldható probléma elé állította a hitelintézeteket: a vissza nem térített fogyasztási hitelek aránya elérte a 15 százalékot. Jelenleg a pénzintézetek már kénytelenek naponta mintegy tízezernyi problémás ügyféllel foglalkozni, márpedig a kliensek "nevelése" ráfizetést jelent, hiszen alkalmazottakat kell felfogadni, akik rendszeresen fizetésre ösztökélik a "feledékenyeket".

Tény, hogy a tartozások időbeni törlesztésének kultúrája csak lassan, kínkeserves nehézségek árán tud tért nyerni Ukrajnában. Bankárok között mindennapi példaként forognak közszájon az olyan esetek, amikor egy jól menő üzlettel, drága autóval rendelkező vállalkozó késik egy ezek értékéhez képest csekélynek mondható, 7-8 ezer hrivnyás hitel törlesztésével, s azzal indokolja a késedelmét, hogy pillanatnyilag nincs pénze. A bankárok szerint az ukrán társadalomnak egyrészt meg kellene tanulnia, hogy felelősséggel tartozik döntéseiért, másrészt vállalkozását, gépkocsiját, de még családi házát is tőkéje részének köteles tekinteni, amelyekkel helytállhat hiteleiért. Érdekes módon a problémás fizetők listáját a bankároknál nem a szegényebb néprétegekhez tartozók vezetik, hanem a jogászok és az erőszakszervezetek tagjai; igaz, ez a jelenség nem ukrán sajátosság, világszerte hasonló tendenciák tapasztalhatók.

A piacgazdaságokban általában egykettőre találtatik vállalkozó a kínálkozó lehetőségek kihasználására, így nemrégiben Ukrajnában is megjelent az első olyan cég, mely a hitelbehajtásra szakosodik. Egyelőre azonban csak az első szárnypróbálgatásoknál tartunk e téren. Megfigyelők szerint a bankok többsége ma még a becsületes, azaz fizető ügyfeleire igyekszik áthárítani a veszteségeit, ami az egyik oka a hitelek viszonylagos drágaságának. Másrészről a szakemberek emlékeztetnek: jelenleg ahhoz, hogy gyors, mindenekelőtt fogyasztási (részletvásárlási) hitelekhez jussunk, az esetek jelentős részében nincs szükség egyébre, mint a személyi igazolványunkra és az adóazonosító számunkra. Míg a jelzálogkölcsön vagy a gépkocsivásárlási hitel mögött van tárgyi fedezet a lakás vagy a gépkocsi formájában, melyek révén a bank szükség esetén megtérítheti veszteségeit, addig - példának okáért - egy háztartási gépre felvett hitelnél erre nincs mód. Természetesen az ilyen hitelfolyósítás fokozott kockázatokkal jár, s ezeket a kockázatokat velünk, hitelfelvevőkkel fizettetik meg. Érdemes éppen ezért óvatosan bánni a 0 százalékos kamattal kecsegtető hirdetésekkel is, mert a valóságban a költségek éves szinten elérhetik akár a kölcsön összegének 40 százalékát is.

A bankok szempontjából a fő kockázatot az jelenti, hogy a hitelező megvásárolja a mosógépét, majd eladja azt, és eltűnik, nem fizet. Ilyenkor az egyetlen megoldási lehetőséget a bíróság jelenti, de az hiába dönt a hitelező javára - hacsak az adós nem kíván önként fizetni -, mert jelenleg még nem elég hatékony a bírósági végzések végrehajtásának mechanizmusa. A kiutat mind többen egyfajta hiteliroda létrehozásában látják, ahol nyilvántartást, úgynevezett hiteltörténeteket vezetnének a nem fizető és a jó ügyfelekről egyaránt. Az előbbieket ezáltal pénzügyi diétára foghatnák, míg az utóbbiak akár kedvezményes hitelekhez is juthatnának. Máris léteznek kezdeményezések, amelyeknek éppen az a célja, hogy országos intézménnyé válva egy mindenre kiterjedő hiteladatbázist alkossanak idővel. Szakemberek egy része olyannyira lelkes híve e kezdeményezéseknek, hogy véleményük szerint a hitelirodákban való nyilvántartás elsősorban a jól fizető ügyfelek érdeke. Indoklásuk szerint ugyanis semmi sem lehet meggyőzőbb érv egy bank számára, amikor egy hitelfelvételi kérelem kedvező elbírálásáról van szó, mint hogy az ügyfél korábbi kölcsöneit rendben megfizette.

A jelenlegi gondok ellenére a bankárok optimisták: hisznek abban, hogy ha lassan is, de előbb-utóbb Ukrajnában is elterjed az úgynevezett "hitelből élés" - ahogyan az Amerikában, s egyre inkább Európában is divat -, amikor a lakosság jövedelmeinek mind nagyobb részét fordítja a hitelben vásárolt fogyasztási cikkek értékének törlesztésére. Optimizmusukat alátámasztani látszik, hogy a szakma a gyorshitelek szegmensének erőteljes növekedésével számol jövőre is. Egyes vélemények szerint 2007-ben a bővülés elérheti akár a 90 százalékot is, nem utolsósorban éppen a vázolt hitelirodák megjelenésének hatására. (Kárpátalja/Korreszpondent/podrobnosti.ua)